Nincs szükség levéltári kutatásra, hogy rekonstruálni tudjuk a rétyi zenei élet hetvenöt esztendejét, hiszen külön kötetbe mentették a mozgalom legfontosabb állomásait. Így csak a köszöntőket hallgatta a népes közönség, miután faluszerte tapsviharral fogadták a felvonuló zenekarokat. A nem kis költségbe kerülő elegáns zenekari és mazsorett-egyenruhák emelték a parádé ünnepélyességét. Vonult a rétyi Antos János-iskola és a szentgyörgyi Művészeti Népiskola közös gyerekzenekara, a rétyi és az uzoni ifjúsági zenekar, a barótiak és a barátosi református zenekar. Tapssal jutalmazta a falu népe a messzi Szlovákiából érkező nemesócsai zenekart és mazsoretteket, a magyarországi mezőhegyesieket, a budapest-kispesti Obsitos zenekart, a Hargita megyei Gyergyóalfalu Helikon tűzoltó-fúvószenekarát és nem utolsóként a Vâlcea megyéből érkező fiatalokat, akik a Râmnicu Vâlcea-i Tanulók Palotájának és az ottani Művészeti Líceum színeiben jelentek meg. Visszhangzott a Rétyi Nyír, amikor a tizenegy zenekar közösen előadta a Magyar lovassági indulót és a Sólyommadár című szerzeményt. A tótkomlósi Krcsméri János és a szentesi Mihály Béla jeles vendég karnagy vezényelt. A hetvenöt éves mozgalom 1979-ben történt felújítása Kelemen Antal karnagy érdeme — emelte ki köszöntőjében Dálnoki Lajos rétyi polgármester. A 84 éves Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) tiszteletbeli elnöke is köszöntötte az ünneplőket, lánya, Tóth Guttmann Emese, az RMD aktív elnöke pedig átnyújtotta a rétyi egyesületnek a szövetség díszoklevelét. Ke-lemen Antal rétyi tanár-karnagy a zenei anyanyelv további sorsát taglalta, mely magyarságunk egyik legerősebb összetartó kapcsa. Estig tartó színvonalas fúvóskoncert hangzott a ragyogó időben, kilencvenegy zenekari számot hallgathatott meg a fúvósmuzsikát kedvelő közönség, s a válság szelének árnyékában zajlott a népünnepély. A jókedv, a mosoly napja volt a Feketeügy partján. A protokollsátorban a Guttmann család mellett a zenei élet olyan jelesei foglaltak helyet, mint Szilágyi Zsolt, Musát Gyula, a székelyudvarhelyi Major László, a rétyiek régi barátja, Pop Imre szilágykrasznai zenebarát és polgármester. Aranyos és ragaszkodó csallóközi gyerekek vettek körül, a nemesócsai mazsorettek és oktatójuk, Benedek Erzsébet. ,,Messziről, Nyitra megye Komárnói járásából jöttünk — mondták —, kilencszáz kilométert utaztunk. Szép hely, nagyon szép ez az Erdély! Katica nevű mazsorettcsoportunk hatéves. Isteni volt menetelni Rétyen Brahms V. magyar táncának zenéjére!"