Kiderül, hogy a házkutatásoknak és fogva tartásának oka egy Elena Udrea-kazetta volt ― a miniszter asszony grandiózus terveiről beszélt, s ezek a tervek sérthetik mások érdekeit (?) ―, amelyet azonban a házkutatások során, a ,,szakemberek" nem találtak. A háttérben a hatalmon lévő párt korifeusai, Berceanu, Videanu, Blaga áll, de Diaconescu rendkívüli körültekintésről téve tanúbizonyságot, nem zárja ki Emil Boc kormányfő szerepét sem. Elmondta, hogy felhívta Traian Băsescut, s nyílt és kérlelhetetlen proletár őszinteséggel ― amely a Nép Televíziójában folyó műsoraiban is, magánéletében is jellemzi a nép barátját ― megkérdezte tőle, hogy ő rendelte-e el az ellene folyó vizsgálatot, mire az elnök joviálisan tagadta ezt. ,,Úgy mutatkoztam be ― mondja szerényen a nép barátja ―, mint Románia következő elnöke." ,,Ha a héten lennének a választások ― nevetett Traian Băsescu ―, lenne is esélyed." Így is lesz, Diaconescu érzi a szelet, ő a népet képviseli, programjában megszüntetné a hírszerző szolgálatot, egyszerűsítené az adókat, és megteremtené a román pénzügyi paradicsomot, ahol mindenki jól élne, legfőképpen a nép. És így tovább. Megállíthatatlanul áradt a blabla, a halandzsa, az ellenőrizhetetlen állítások tömkelege, akár a haza vizei, ahogyan azt a halhatatlan munkatársának bizonyos nézők körében oly népszerű O tévéjében megszokhattuk. S ne feledjük, ebben a stúdióban, ahol félbolondok, vallási megszállottak, jósok, varázslók, maffiózók üldögélnek, megfordultak hazánk nagyjai is, Traian Băsescu, Emil Boc, Elena Udrea... A nép barátja tehát némi joggal hivatkozhat rá, hogy ismer mindenkit, jóban van mindenkivel, bárkit bármikor felívhat világbíró mobilján, ő aztán igazán tisztában van mindennel, s ha ő egyszer kinyitja a száját... Egész akciósorozata, mint műsorai, megtervezettnek tűnik, s csöpög a populizmustól. Ámde Abszurdisztánban élünk, az érintettek hevesen reagálnak, noha az egyetlen helyes magatartás az lett volna, ha rá se rántanak a nép barátja sültelen s valószínűleg minden alapot nélkülöző fabulálásaira és vádjaira. Videanu miniszter esküdözött, hogy semmi köze az ügyhöz, Emil Boc elmondta, hogy jogászként soha senkinek a letartóztatását nem rendelte el. Etc… Ezzel persze lovat adnak a nép barátja alá, mert a néző, pláne, ha sokadszor hallja ugyanazt, el is hiszi, így tud a kézbilincsből és egész ,,mártíriumából" politikai tőkét kovácsolni. Hogy elnök lesz-e, nem tudni, de ettől mentse meg a jó Isten ezt a sokat szenvedő, az élet csapásait mioritikus türelemmel viselő népet.