Aggasztó az egyensúlyzavar
Egyre nyilvánvalóbb nehézségeket okoz Románia szerkezeti deficitjének finanszírozása, ezek az egyensúlyzavarok aggodalomra adnak okot, és társadalmi konfliktusok körvonalazódnak — nyilatkozta Mugur Isărescu.
A jegybank kormányzója szerint jelen pillanatban a költségvetések mindenütt gondban vannak, nem vagyunk kivételek. Hangsúlyozta: nemcsak az adósságok mértéke aggasztó, bár ez is elég nagy, de a hiány szerkezete is. ,,Hosszú távú, nehezen kiigazítható szerkezeti deficitről van szó (...) Egy egyszerű gazdasági növekedés nem igazítja ki a szerkezeti deficitet" — mondotta, és hozzáfűzte: egyre nyilvánvalóbb, hogy ezeknek a deficiteknek a finanszírozása mind nagyobb gondot jelent majd, és példaként a kamatok növekedését említette. Mindez egy ördögi kör előrejelzése lehet, amely mutatja a piac bizalmatlanságát és azt, hogy bizonyos költségeket nem hajlandó finanszírozni, így ezek fedezet nélkül maradhatnak.
Önerőből nem futná
Románia gazdasága nem tudja megkezdeni a növekedést külső tőke nélkül, és csődbe ment volna, ha a Nemzetközi Valutaalap nem hitelezi meg — nyilatkozta tegnap Lucian Croitoru, a jegybank kormányzójának tanácsadója. ,,Sajnos, Románia képtelen akkora belső termelésre, amely lehetővé tenné a növekedést. Külső tőke nélkül Románia növekedése jóval kisebb lenne a vártnál és lehetségesnél" — mondotta Croitoru, aki szerint megoldás lenne a reformok megvalósítása, de az elmúlt húsz évben a bürokrácia megakadályozta ezeket. A halogatás vezetett a recesszióhoz, a gazdasági növekedés visszaeséséhez — mutatott rá. Emlékeztetett: az elmúlt húsz évben Románia több olyan szerződést kötött, amelyek feladata lett volna növelni az ország hitelét, de ezeket megszakították a ,,társadalmi követelmények" miatt, amikor a reformintézkedések fájdalmassá váltak volna.
Egyformára nyírnák a hivatalokat
Elutasítja a helyi közigazgatásban dolgozók számát szabályozó kormányrendeletet az ágazatban dolgozók szakszervezeti szövetsége — tegnap kiadott közleményük szerint elferdíti a helyi autonómiát, lábbal tiporja az alkotmányos elveket és az EU-s rendelkezéseket — a helyi autonómia európai chartáját —, a szervezési-közigazgatási, illetve a pénzügyi autonómiát, a helyi hatóságok jogát és felelősségét, hogy választott testületként rendezzék és megoldják a közösség dolgait, képviseljék érdekeit, hogy megállapítsák, hány emberre van szükségük. A szakszervezet szerint a kidolgozott normarendszer elégtelen, felszínes és aránytalan. ,,Egy 200 000 fős közösség gondjai, szükségletei nem azonosak egy 400 000 fős közösségével, pedig a 63-as kormányrendelet majdnem ugyanakkora személyzetet engedélyez" — állítják. Az érdekképviselet szerint figyelembe kellene venni a gazdasági fejlettséget, a saját bevételeket is, az orvosi szolgáltatások számát vagy azt, hogy esetleg egyetemi központról, megyeszékhelyről van-e szó. A negyvennapos alkalmazási határidő elégtelen, káoszhoz vezethet — vélik. Kifogásolják, hogy a kormányrendelet nem tartalmaz egységes kritériumrendszert az elbocsátásokkal, végkielégítésekkel kapcsolatosan. A kormány június végén döntött 55 000—60 000 alkalmazott elbocsátásáról, körülbelül 54 000 személy a helyi közigazgatásból válna munkanélkülivé.
Egy törvényt kér Băsescu
Azt kérte a koalíciótól a kormányülésen Traian Băsescu államfő, a parlamenti vita során ragaszkodjanak ahhoz, hogy a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését egyetlen törvény szabályozza. Jelenleg ugyanis három-négy törvényben is szerepelnek erre vonatkozó szakaszok, és ,,az innen oda való utalgatás miatt nem tisztán átlátható a helyzet". Traian Băsescu kedden az Európai Bizottságnak a romániai igazságügyi reformot elmarasztaló jelentése után jelentette be, hogy augusztus elején rendkívüli ülésszakra hívja össze a parlamentet, elsősorban az ANI-törvény elfogadásáért. Emil Boc kormányfő az igazságügyi tárcavezetőt bízta meg annak kidolgozásával, hogy a kormány közvetlenül tudjon hatni az ügynökség működésére, és biztosította az államfőt arról, hogy kabinetjének semmiféle takargatnivalója nincs. Băsescu Boc meghívására vett részt a kormányülésen (ehhez alkotmányos joga van), ahol többek között az adócsalás visszaszorításáról, a tervezett leépítésekről, az uniós alapok lehívásáról és a Pruton túli árvízkárosultaknak nyújtandó segélyekről tárgyaltak.