Úgy tűnik, megvan a millióknak allergiát okozó parlagfű természetes ellensége: egy nyíregyházi biológus észlelése szerint a kiirthatatlanul szaporodó növényt az amerikai lepkekabóca károsítja.
Szőke Lajos címzetes egyetemi docens, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat nyugalmazott igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a Nyíregyháza melletti Sóstói-erdőben járva vette észre a lepkekabóca által fertőzött parlagfüveket. Az amerikai kontinensről Európába behurcolt kártevő vattaszerű viaszbevonattal ,,fedte be" a gyomnövény hajtásait. A vattás viasztól fehér, pókhálószerű lepellel borított parlagfüvek fertőzetlen növénytársaikhoz képest csököttek voltak, kevesebb virág nyílt rajtuk, így kisebb mennyiségű allergén pollent bocsátottak a levegőbe. A biológus úgy véli, a tapasztaltak alapján joggal feltételezhető, hogy ha a parlagfüvet kelése után, szárba szökkenése idején éri tömeges lepkekabóca-fertőzés, nemcsak a pollenkibocsátása lesz kevesebb, hanem teljes virágzásának elmaradása következtében kisebb mennyiségű magot is érlel szaporodásához. Szőke Lajos ugyanakkor hozzátette, egy esetből nem lehet kétséget kizáróan azt állítani, hogy a parlagfű biztosan tápláléka a lepkekabócának, mert akár véletlenül is kerülhetett a kártevő az allergén gyomnövényre. Mindazonáltal elképzelhetőnek tartotta, hogy a parlagfű is táplálékul szolgálhat az Amerikából Európába behurcolt rovarnak, hiszen 6—8 milliméteres imágóinak (kifejlett egyedeinek) kártételét több gyomon tapasztalták már.
A melegigényes fajnak számító amerikai lepkekabóca 1979-ben jelent meg Észak-Olaszországban, és előbb a kontinens déli részén terjedt el, majd — alkalmazkodva a körülményekhez — Közép-Európa több országában is megjelent. Kártevését eddig mintegy száz növényfajon jegyezték le, így gyümölcsfákon, az őszibarackon, birsen vagy szőlőn, továbbá díszfákon, a juharon, a vadgesztenyén, a hárson, és emellett gyomnövényeken is, például a csalánon, illetve most először a parlagfüvön. Előfordulását fehér viaszváladék jelzi, imágói a leveleket, hajtásokat és a lágy szárú növényeket szívogatják, mézharmatot ürítenek a levelekre, amelyen gyakran megtelepszik a korompenész is, további károsodást okozva az érintett növényekben. (MTI)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
