A magyar autonómiatörekvésekre rájár a rúd: Erdély esetében közel két évtizede, amióta ennek a kikövetelésére alkalom és mód, talán esély is lehetett volna, a közvetlen érdekeltek is csak fél szájjal, kampányoló nekibuzdulások idején óhajtották, akarták az autonómiát, a végtelenségbe fulladó szópárbajoknak lehettünk tanúi, hogy ki mondta ki, hol mondta ki először a bűvös szót.
A székelyföldi — általában az erdélyi — autonómiát is csak ímmel-ámmal emlegette az úgynevezett anyaország is, holott ennek súlya, diplomáciai erőfeszítései különösen sokat nyomnak a latban. A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány regnálása óta, amikor az autonómia ügye legalább beszédtéma szintjén az európai közérdeklődés előterébe került, ezeknek a kormányoknak mindennél előbbre való volt, hogy a Benes-dekrétumokkal, Funarral és társaival magukat elkertelő szomszédoknak megfeleljenek, s ily módon következhetett be az az állapot, hogy amikor az európai politikai viszonyok kedvezőbb feltételeket és lehetőségeket teremtettek, legalábbis az autonómiavitákra, a magyar kormány szégyenletes nemzetárulás-sorozatba kezdett, amely nem azon a nevezetes december 5-én tetőzött, hanem akkor kezdődött, hiszen azután verték szét a magyar nemzet határok fölött átnyúló egységének a megteremtésére hivatott intézményeket és alapítványokat. Ennek a gyalázatfolyamnak nincs vége, hisz láthattuk-hallhattuk, hogy a Szili Katalin által összehívott Kárpát-medencei magyar képviselő-találkozó határozata után mi volt az illetékes államtitkárnak a véleménye.
Így és emiatt csúsztunk egyre alább autonómiaügyeink vonatkozásában, kerültünk még Gagauziához viszonyítva is hátrányosabb helyzetbe.
Most úgy tűnik, hogy a Koszovó függetlensége körüli nemzetközi vita, furcsa módon, kedvező precedenst teremthet a magyar autonómiák számára. Ami a koszovói albánok számára elérhetetlennek látszik — a teljes függetlenség —, a koszovói szerbek számára autonómiát teremthet, méghozzá olyan formában, hogy a szerb ,,autonómiasziget" Szerbia nemzeti határain belül marad, de teljes autonómiát élvez, azaz nem tartozik Belgrád parancsuralma alá.
A 2,1 millió lakosú Koszovóban ma mintegy nyolcvanezer szerb él. Mintegy huszada az erdélyi magyarság számának.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
