Akkor érezte igazán tartalmasnak és helyénvalónak az ember például a Legyünk humorunknál!-féle felszólítást, amikor egy ország apraja-nagyja, azaz ,,a haza sólymaitól" kezdve a „hőn szeretett" kommunista vezérig mindenki a legkomolyabb ügy érdekében ténykedett — legalábbis félig-meddig! —: tudniillik ama sokoldalú ember „előállítása" ügyében.
Sokoldalúra kellett formálódnia minden megszületésre ítélt egyednek, hiszen komoly szerepet szánt mindeniküknek ama letűnt kor ideológiája: jelszavak artikulálására legyen alkalmas, s az ország népe pedig váljék gyúrható masszává, gondolkodás nélküli tömeggé...
Merényletnek számított ilyen körülmények között a humor, a derű, egy humorfesztivál meg intézményes formában nyilváníthatta ki magát az emberi szabadságvágyat, azt, amire a tömegember, illetve a mankurt eleve képtelen. Az 1980-as években egy ilyen rendezvényen ismerhettem meg személyesen is Bölöni Domokost, amikor a Mester jelenlétében, Bajor Andor részvételével zajlott Korondon, választott falujában és Parajdon az erdélyi magyar humorfesztivál éppen soros rendezvénye. Korondi tanárként akkor Bölöninek magában a szervezésben is szerep jutott, amihez bizonyára civil kurázsira is szükség volt...
A kommunista rendszer bukása óta, ha nincs is kimondottan ilyen rendezvény — de lehetne rendszeresíteni! —, ám a címül választott figyelmeztetés és bátorítás ugyancsak időszerű és megszívlelendő. Szóval: Legyünk humorunknál! A mai erdélyi magyar középnemzedék írói közül legalábbis Bölöni Domokos — sok egyéb mellett — erre is biztat, sőt, bátorít eddigi mintegy tíz kötetében. A rövidpróza szorgalmas művelője Bölöni, aki gazdag életismeret és -tapasztalat birtokában örökíti meg a kisembert. Különcök, elesettek, megalázottak, számkivetettek elevenednek meg karcolatban, tárcanovellában, humoreszkben, vagy hogy legújabb kötete* műfajmegnevező alcímét idézzem: történetekben.
S Bölöni történetei, amelyek, mondhatni, bármely erdélyi magyar falu utóbbi hetven-nyolvan éve kistársadalmában megeshettek, nemcsak egy-egy jellegzetes figura foglalatai, de emberi viszonylatoké is. Nem elesettnek, megalázottnak, számkivetettnek vagy egyszerűen csak nevetségesnek születik az ember, hanem azzá válik a körülmények folytán. Akár a névadás által is. Így lett a falu társadalmán kívülre szorult s mindig a halálra váró öreg emberből Csigur Migur, aki ha el is távozott ez árnyékvilágból, olykor még jelenvalónak tűnik környezete számára. Miccsálsz Lina, noha „egy kicsit kolontos volt", de nem a falu férfiainak kiszolgáltatott bolond; nagy „karriert" futott be, még a megcsalt feleségek is büszkék voltak, ha férjüket számon tartotta akkor is, miután sikerült kilépnie a faluban hozzánőtt gyanús szerepéből (Miccsálsz Lina született boldogsága).
Mint a falu társadalmától idegen „testet" mutatja be az író a szintén titokzatos Micsoburt, aki a kommunista érában a pártapparátusban mint illegalista múlttal rendelkező aktivista szerepelt, a „lájtos vadkapitalizmusban" pedig úgy tér haza az óceánon túlról, mint aki komoly antikommunista múlttal rendelkezik, s falujának egyik jótevője akar lenni (Micsobur reinkarnációja). Az írások szatirikus éle erősödik fel, ha a bukott rendszer kiszolgálóiról ír Bölöni, vagy ha napjaink vadkapitalizmusának visszásságairól (Bratyi a pribékkel, Vese, A Zsan Zsák utca avatása, Kökényszilva). Korszakok válthatják egymást, de a humor forrása nem apad ki, s a szatirikus hangot elfojtani író részéről felelőtlenség. Közismert fordulattal élve: humorban ne ismerjen tréfát, aki annak művelésébe kezd. Bölöni történetei bármely erdélyi magyar faluközösségben megeshettek, de az író, nyilván, saját szülőföldjéről hozta ezeket, a Kis-Küküllő mentéről. Tamási szavaival szólva: „az ember szíve mélyén örökké odavaló, ahol született".
____________
* Bölöni Domokos: Micsobur reinkarnációja. Mákföldi történetek. Marosvásárhely, Juventus Kiadó, 2010
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
