A sajtótájékoztatón sok mindenre fény derült, az egész Magyarorszá­got rettegésben és pánikban tartó sorozatgyilkosságok rejtélyei közül sok minden továbbra is homályban maradt. A tetteseket egy mobiltelefonhívás buktatta le, a nyomozók ötmillió hívás közül szűrték ki azt, amelyik végül is elvezette őket a debreceni bárba, a feltételezett tettesekhez. Az elkövetők elővigyázatosan egyszer használt telefonokkal működtek, egy alkalommal viszont lerobbant a kocsijuk — egy Opel egyébként, és nem a baljós fekete terepjáró, amelyről legendák kerengtek —, és egy ismerősüktől voltak kénytelenek segítséget kérni. Akkor már ,,képben" voltak egyébként, s azért kapták el olyan rajtaütésszerűen őket, mert feltételezték — ez később be is igazolódott, hiszen vázlatokat, térképmaradványokat is találtak az új helyszínekről, többek között Kisvárdáról —, hogy újabb gyilkosságokra készülnek. Aztán megtalálták a bár falában az egyébként egy vadásztól lopott vadászpuskát is, a DNS-mintákat a helyszíneken és a fegyveren is azonosították. A négy tettes állítólag elismerte, hogy ott volt a helyszíneken, de a fegyverhasználatot, a gyilkosságokat nem.

A többi már az igazságszolgáltatásra tartozik.

Továbbra is homályos pont a történetben, hogy a titkosszolgálatok miért fejezték be két hónappal az első gyilkosság előtt az egyik gyanúsított megfigyelését, és adataikat miért nem osztották meg a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársaival?! Az is rejtélyes, hogy az elkövetők milyen kapcsolatban álltak a szolgálatokkal? De ez már csak hab a tortán, viszont az együttműködés esetleg emberéleteket menthetett volna meg. Gondoljuk, ezentúl a bűnüldöző hatóságok és titkosszolgálatok vezetői, a tragikus esetből tanulva, összehangolják tevékenységüket, ahogy az jogállamban elvárható.

Az elkövetők indítékai sem teljesen világosak, a hat áldozatot és öt súlyos sebesültet követelő sorozat tettesei bosszúvágyból, sérelemből és gyűlöletből cselekedtek — fejtegette a Nemzeti Nyomozóiroda szóvivője —, állítólag egyikük fiatal korában súlyosan összekülönbözött romákkal, és ezért bosszúvágy munkált benne. És azt sem lehet kizárni, hogy meg akarták félemlíteni a cigány lakosságot. Ezért lövöldöztek gyanútlan, ártatlan, általában a falvak szélén lakó emberekre, férfiakra, nőkre, öregekre, gyerekekre, válogatás nélkül.

Ismételjük, a nyomozás lezárult, a többi a bíróságra tartozik, az azonban világos, hogy a sorozatgyilkosságok túlmutatva önmagukon, a társadalomban eluralgó zavarokra is céloznak, szélsőségesen mintegy azokat képezik le. Ezért az ítélettel példát kell statuálni…