Számtalan példát látunk arra, hogy az adminisztratív úton megvalósuló ,,kényszervállalkozások" milyen emberi tragédiákhoz vezettek, vezethetnek. Hogy a humán reform megvalósításának csigalassúságú üteme mennyire hátráltatja a társadalom mélyreható átalakulását, életünk minőségének javulását. Szomorú, hogy a hatalmon lévők egy részének ez így jó, ami gátja a változásnak, változtatásnak.
Az USA-ban számos fiatal, tehetséges diplomás alapít pályája kezdetén saját vállalkozást, majd annak esetleges bukása után egy újabbat vagy akár még egyet, s csak több sikertelen próbálkozás után helyezkedik el alkalmazottként. Ezzel szemben nálunk gyakoribb, hogy azok alakítanak saját vállalkozást, akik több kísérlet után sem tudtak alkalmazottként elhelyezkedni vagy egy munkahelyen ,,gyökeret ereszteni". Fiatal diplomásaink pedig állásbörzéket járva próbálnak szerencsét. Egy részük aztán munkanélküliként kezdi pályafutását.
Mit takar ez a fogalom, hogy vállalkozó szellem? Mindenekelőtt személyes vállalkozói hajlandóságot, mint belső motivációt, kockázatvállalási készséget, valamint stressz- és kudarctűrést.
Sokáig tartotta magát az az álláspont, hogy a vállalkozások sikeres menedzselését, vezetését meg lehet tanulni. Valóban sok mindent meg lehet tanulni, de ahhoz, hogy egy vállalkozó sikeres legyen, ennél több kell. Kell hozzá gyakorlati emberismeret, érzelmi intelligencia, elkötelezettség és mindenekelőtt belső motiváció. Vannak, akik szinte beleszületnek ebbe a világba: Richard Branson, Harland Sanders, Bill Gates, Andrew S. Grove (Gróf András), Teszári Zoltán stb., és vannak, akiknek meg kell dolgozniuk ezért.
Az elmúlt évtizedben mind a vezetéstudományban, mind a menedzsmentgyakorlatban előtérbe került a vállalkozó szellem, az entrepreneurship. Az Európai Unió külön alapítványt hozott létre kialakításának, fejlesztésének támogatására. Ha valaki az interneten beírja ezeket a kereső szavakat, akkor a szócikkek özönével találja szembe magát.
Ami számunkra fontos: a vállalkozó szellem fejleszthető, egyes elemei meg is tanulhatóak. Ráadásul ez sokkal több embert érint, mint gondolnánk. Hiszen valamilyen formában mindenki vállalkozik valamire; a szülő, a pedagógus, a politikus, a mérnök, az újságíró, a lelkész, az orvos, a polgármester, a színházi rendező, az igazgató, a szenátor, az önkormányzati képviselő... Ezért lenne hasznos mielőbb összefogni, és kidolgozni egy széles körű programot, hogy minél több sikeres honfitársunk sikeres vállalkozása vegyen körül bennünket. Én ezt tartom ma a felemelkedés legfontosabb és egyben leggyorsabb útjának.
Péter Gábor