A Rétyi Nyírben a délnyugatról érkező orkán szálalva terítette le a millenniumi fenyves egy széles sávját, ahol a szemközti Nyír — természetvédelmi terület — nem képezett összefüggő erdőt, hogy ki tudta volna védeni a fenyőerdő elleni orkántámadást.
A Nyírnek e területén egymástól nagy távolságra matuzsálemi korú nyírfák állnak, illetve álltak, mert a szelek ezek között tombolva egyre többet terítenek le. Egy-egy vihar után utólag meg lehet állapítani, hogy milyen irányból támadott a szél. Északi irányból a Nemere ostroma ellen védte több mint száz éven át a sűrű fenyves a nyírest. Most a szél délnyugatról rontott rá a Nyír ritka, öregfás sávjára, ott, ahol a természetes felújulás a Nyír védetté nyilvánítása, a legeltetés betiltása és a terület bekerítése után sem alakult ki sarjerdő, mint a nyíres nyugati részén.
A két erdőterület, a nyíres és a fenyves viselkedése orkánok idején emberi okoskodás nélkül maga mutatja az erdővédelmi megoldásokat hosszú távon: a millenniumi fenyves szakaszos kivágása után a területet azonnal újra kell telepíteni, hogy vele átellenben a Rétyi Nyír továbbra is természetes védettségben részesülhessen, és már ezt megelőzően erdészeti szakembereknek kellene megállapítaniuk, hogy e helyen miért nem következett be a természetes felújulás, és miként lehet ezt elindítani... Csemeteültetéssel?
A százados nyírfáknak az öregedéssel járó romlása, ellenálló képességük gyengülése természetes folyamat. A magányos nyírfák hatalmasra növő, terebélyes koronája valóságos kihívás a szelek számára, vitorlaként kapaszkodnak belé, és a laza, homokos talajban gyökerező fákat sorra-rendre kifektetik.
A hatalmas nyírfatetemek aztán ott korhadnak a halál bekövetkeztének helyszínén, mert a Nyír védett terület, onnan a törvények környezetvédelmi értelmezése szerint a széldöntéses fákat sem szabad eltávolítani. A rétyi polgármesteri hivatalnak ezzel kapcsolatosan más a véleménye, az elpusztult nyírfáktól megtisztítaná a helyet.
Magam is hajlok arra, hogy szigorú felügyelet mellett a széldöntésben földre zuhant nyírfákat el kellene távolítani. Nemcsak gazdasági megfontolások, hanem tájesztétikai szempontok miatt is. Jelenleg ez a rész úgy néz ki, mintha a nyírerdő halottas háza lenne, tele letakaratlan tetemekkel.
A kidöntött fák helyszínen hagyása elméletileg és gyakorlatilag is a korhadék talajpótló-talajjavító szerepére alapoz, meg arra, hogy a korhadó fa környezetének növénytársulásai és állatvilága számára kiváló élettér.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
