Az egek ura az idén is velünk tartott az augusztus 26-i hagyományos úz-völgyi ünnepségen: ragyogó időben, ózondús levegőn, a nemzeti elkötelezettségtől fénylő arcok százai jelentek meg. Győr-Moson-Zala—Sopron térségéből érkeztek a legtávolabbi vendégek, a dabasi fiatalok immár évek óta egyhetes úzi táborozással tisztelegnek az ünnep előtt.
Budapest, Kolozsvár, Marosvásárhely is képviseltette magát, de a sokaság zömét, akárcsak az előző tizenöt esztendőben, a csíkiak és a háromszékiek alkották, valóságos kiskocsi- és autóbusz-karavánok érkeztek a Gyimes völgye és az Ojtozi-szoros irányából. A bátrabbja és merészebbje terepjáróval vágott neki a Csíki-havasoknak. Az úzi ünnepség hőse most is az a tömeg volt, amely a munkanap ellenére ünnepnappá varázsolta ezt a napot. A csíki közbirtokosságok vendégszeretetét kell méltányolnunk, akik a messziről érkezőket a tájhoz kötődő étkekkel, italokkal kínálták, de folyt bőven bárányvér a völgyet megtöltő táborozók lacikonyháin is. A római katolikus papok, református és unitárius lelkészek prédikációikkal biztosították az ünnepség méltóságát, a nagyszámú kórus és zenekar órákon át kultúrtájjá varázsolta az Úz völgyét, egyszóval ragyogott maga a völgy is. (Sylvester)
