VALAMIT FŐZNEK A POLITIKA BOSZORKÁNYKONYHÁJÁN. Kedden a nyilvánosságtól elvonultan találkozott Traian Băsescu, Mircea Geoană és Emil Boc. Témájuk a kormányátalakítás, illetve új kormány felállítása volt. A kiszivárgott hírek szerint Traian Băsescunak akármilyen kormány megfelelne, csak Tăriceanut félre tudja állítani. (Cotidianul)
A MINISZTERELNÖKNEK NINCS SOK HÁTRA. Călin Popescu Tăriceanu is találkozott az SZDP vezérkarával vasárnap este. Ha bármilyen egyezségre jutottak volna, az kedden reggel borult, amikor Mircea Geoană bejelentette: pártja még június folyamán bizalmatlansági indítványt nyújt be a jelenlegi kormány ellen, s nem zárkózik el a kormányzás felelősségének vállalásától sem. Azt biztosra ígérik, hogy a jelenlegi válsághelyzet június 30-ig megoldódik. (România liberă)
Călin Popescu Tăriceanu is találkozott az SZDP vezérkarával vasárnap este. Ha bármilyen egyezségre jutottak volna, az kedden reggel borult, amikor Mircea Geoană bejelentette: pártja még június folyamán bizalmatlansági indítványt nyújt be a jelenlegi kormány ellen, s nem zárkózik el a kormányzás felelősségének vállalásától sem. Azt biztosra ígérik, hogy a jelenlegi válsághelyzet június 30-ig megoldódik. (România liberă)UNJÁK A KÜLFÖLDIEK A HAZAI INGYENCIRKUSZT. Nicholas Taubmann, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete kedden találkozott Mircea Geoanăval, az SZDP elnökével. Ötvenperces beszélgetésük témájáról semmi sem szivárgott ki, de órákkal később egy sajtótájékoztatón a szocialista pártelnök kijelentette: külföldnek már elege van a romániai politikai kutyakomédiából. (Cotidianul)
MIÉRT? Igen tragikus hírek látnak napvilágot az utóbbi napokban a hazai román és magyar sajtóban. Alig ült el a csíkszépvízi roma Gráncsa Szomna tanulólány öngyilkossága okozta megdöbbenés — aki azért vetett véget életének, mert szülei ellenezték továbbtanulási terveit, s férjhez akarták adni —, egy huszonöt éves kolozsvári ikerpár is önkezével vetett véget életének, a Fellegváron egy öreg akácfára felakasztva, összeölelkezve találták meg őket. A viszonylag jó módban élő, bölcsészvégzettségű lányok tettére egyelőre nem találják a magyarázatot.
Igen tragikus hírek látnak napvilágot az utóbbi napokban a hazai román és magyar sajtóban. Alig ült el a csíkszépvízi roma Gráncsa Szomna tanulólány öngyilkossága okozta megdöbbenés — aki azért vetett véget életének, mert szülei ellenezték továbbtanulási terveit, s férjhez akarták adni —, egy huszonöt éves kolozsvári ikerpár is önkezével vetett véget életének, a Fellegváron egy öreg akácfára felakasztva, összeölelkezve találták meg őket. A viszonylag jó módban élő, bölcsészvégzettségű lányok tettére egyelőre nem találják a magyarázatot.Nicholas Taubmann, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete kedden találkozott Mircea Geoanăval, az SZDP elnökével. Ötvenperces beszélgetésük témájáról semmi sem szivárgott ki, de órákkal később egy sajtótájékoztatón a szocialista pártelnök kijelentette: külföldnek már elege van a romániai politikai kutyakomédiából.ARÁNYTALANSÁG. Románia lakossága hétszer többet költ italra és cigarettára, mint az oktatásra. (Gândul)
RÖVID A SZABADSÁG. A román állampolgárok évi 21 szabadnappal a legrövidebb szabadságra jogosult alkalmazottaknak számítanak a madridi Mercer kutatóközpont adatai szerint. Az Európai Unión belüli szabadságátlag évente 34 nap. A legrövidebb szabadságot biztosító államok között található Nagy-Britannia, Hollandia átlagban 28 szabadnappal, majd ezt követi Írország 29 nappal. A toplista elején áll Finnország, ahol az alkalmazottak évente 44 szabadnapra jogosultak, ezt követi Franciaország és Litvánia 40 nappal, Észtország, Ausztria és Málta 38 szabadnappal. A Spanyolországban dolgozó állampolgárok legalább 22 szabadnapot vehetnek ki évente, melyhez további 14 ünnepnap társul. (Realitatea TV)
A román állampolgárok évi 21 szabadnappal a legrövidebb szabadságra jogosult alkalmazottaknak számítanak a madridi Mercer kutatóközpont adatai szerint. Az Európai Unión belüli szabadságátlag évente 34 nap. A legrövidebb szabadságot biztosító államok között található Nagy-Britannia, Hollandia átlagban 28 szabadnappal, majd ezt követi Írország 29 nappal. A toplista elején áll Finnország, ahol az alkalmazottak évente 44 szabadnapra jogosultak, ezt követi Franciaország és Litvánia 40 nappal, Észtország, Ausztria és Málta 38 szabadnappal. A Spanyolországban dolgozó állampolgárok legalább 22 szabadnapot vehetnek ki évente, melyhez további 14 ünnepnap társul. Románia lakossága hétszer többet költ italra és cigarettára, mint az oktatásra. (Realitatea TV)HATVANEZER EMBERNEK NINCS IRATA. Ennyien bukkannak fel vagy tűnnek el nyomtalanul Romániában. Nem tudni, hogy betegek-e vagy egészségesek, kaptak-e oltást vagy sem, mert nincs személyi adatuk és irataik. A következmények beláthatatlanok. Hivatalosan 16 000 embernek nincs személyi igazolványa, személyi száma, reálisan azonban 60 000 ember azonosítása várat magára. Jelenleg egy 4,5 millió eurós keretből gazdálkodó Phare-program segíti az azonosítást. Személyi iratok nélkül a gyerekek nem kerülnek be az oktatási rendszerbe, vagy könnyen elválaszthatók a szüleiktől (nem lehet bebizonyítani, hogy kik a valódi szülők), ezért kikerülnek a gyerekvédelem felügyelete alól is. (A7)
LOPOTT BANKKÁRTYÁK. Horvátországban a rendőrök letartóztattak hat román állampolgárt, köztük egy nőt, akik másolt mágneses bankkártyákkal fosztogatták a bankautomatákat. A 21―27 év közötti bűnözők európai uniós országok állampolgárainak bankkártyaadatait másolták le különleges berendezés révén mágneses plasztiklapra, és azzal hívták le a pénzt a tulajdonosok számláiról a bankok pénzautomatáinál. (MTI)
Horvátországban a rendőrök letartóztattak hat román állampolgárt, köztük egy nőt, akik másolt mágneses bankkártyákkal fosztogatták a bankautomatákat. A 21―27 év közötti bűnözők európai uniós országok állampolgárainak bankkártyaadatait másolták le különleges berendezés révén mágneses plasztiklapra, és azzal hívták le a pénzt a tulajdonosok számláiról a bankok pénzautomatáinál. Ennyien bukkannak fel vagy tűnnek el nyomtalanul Romániában. Nem tudni, hogy betegek-e vagy egészségesek, kaptak-e oltást vagy sem, mert nincs személyi adatuk és irataik. A következmények beláthatatlanok. Hivatalosan 16 000 embernek nincs személyi igazolványa, személyi száma, reálisan azonban 60 000 ember azonosítása várat magára. Jelenleg egy 4,5 millió eurós keretből gazdálkodó Phare-program segíti az azonosítást. Személyi iratok nélkül a gyerekek nem kerülnek be az oktatási rendszerbe, vagy könnyen elválaszthatók a szüleiktől (nem lehet bebizonyítani, hogy kik a valódi szülők), ezért kikerülnek a gyerekvédelem felügyelete alól is. (MTI)
