Miután az innovatív honatya a prostitúció legalizálására vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett az alsóház elé, most egy mély lélegzetvétellel még nagyobb fába vágta a fejszéjét: a kormányzó párt számára egyre kényelmetlenebbé váló írott és internetes sajtó kordában tartását célozta meg. Prigoană tehát azt szeretné, ha az audiovizuális médiára vonatkozó jogszabály kerekebbé válna, magyarán, az Országos Audiovizuális Tanács fennhatósága alá kerülne az írott és az online sajtó (hírportálok) is, mi több, szabályoznák az újságíró státusát, és csakis a testület engedélyével működhetnének az említett kiadványok. Prigoană úgy véli, ez a törvény ― a javaslat tizenegy aláírója között találjuk az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjét, Máté Andrást is ― szérumként hatástalanítaná a román társadalomban szétfecskendezett "információs mérget". A beterjesztő elismeri ugyanakkor, Ro­mániában sajtószabadság van, de ez szerinte számtalanszor rágalmak sorát jelenti.
Az ügy kapcsán megszólaló Răsvan Popescu, az audiovizuális tanács elnöke ― a BBC volt riportere ― elutasította a javaslatot, mondván, Európában sehol nincs ehhez hasonló kezdeményezés; amennyiben az írott sajtó személyiségi jogot sért, az érintett keresetét az igazságszolgáltatás orvosolja. Az újságíró-társadalom is egybehangzóan mondja, nem kell újabb állami ― vagyis politikai vezérlésű ― testületet létrehozni, amely az éppen hatalmon lévők kénye-kedve szerint szabályozná az írott és internetes sajtót. Visszafogottabb véleményformálók marhaságként, szabadszájúbbak határtalan gazemberségnek minősítik a kezdeményezést.
Mára egyértelmű, hogy a gazdasági és szociális válságot kezelni nem tudó, az államszerkezet korszerűsítésére képtelen kormány avatatlan hályogkovácsként nem a betegség okát keresi, hanem felületes gyógymódok után kapkod. És a hatalom embereit igencsak irritálja a sajtó, legszívesebben nem móresre tanítanák, hanem elhallgattatnák a kényelmetlen újságírókat, s szép, színes vívmánylapokon hirdetnék személyük s korunk nagyságát. Nehezen hihető, de az egykori kommunista pártállam új emberei cenzorok után kiáltanak, s kiderül, a civilizált élet fundamentumát jelentő sajtószabadság számukra csak egy rosszindulatú daganat, melytől mielőbb szabadulnának.