Éhesek és eladósodottak
Általános sztrájkba lépnek szeptember 27-én a köztisztviselők meghatározatlan időre — jelentette be Sebastian Oprescu országos szakszervezeti elnök, aki szerint "a köztisztviselő éhes és eladósodott". 34 000 hivatalnok kéri a 25 százalékos bércsökkentés megszüntetését, az elbocsátások leállítását és jogi védelmet "a közintézmények élén levő politikusok túlkapásaival szemben".
Oprescu szerint elképzelhető, hogy más szakszervezet is csatlakozik a munkabeszüntetéshez, és ha sikerül összehangolni a cselekvést — tegnap még vitáztak az időpontról —, már szeptember 22-én megkezdődhet az általános sztrájk, amikor nagygyűlés lesz a fővárosban. Az általános sztrájk 350 központi és helyi közintézmény tevékenységét bénítaná meg, köztük a pénzügyőrségét, a munkaügyi felügyelőségét, a fogyasztóvédelemét, a környezetvédelmi hatóságét, az átvilágító testületét (CNSAS), valamint a külügyi, a gazdasági és a közlekedési minisztériumét. A köztisztviselők felének a havibére 600—700 lej, így nem lehet visszaszorítani az adócsalást és a feketemunkát, de jogállamiság sem létezik anélkül, hogy a köztisztviselők ne élvezzék a törvény védelmét — véli Oprescu. Szeptember 22-én a CNSLR-Frăţia és a Sanitas szakszervezeti szövetség több mint húszezer tagja vesz részt egy nagygyűlésen és felvonuláson Bukarestben, legalább 750 lejes minimálbért és jogi védelmet követelve.
Folyamatos a leépítés
Az állami alkalmazottak száma 2009 elejétől mostanig folyamatosan csökkent, a legnagyobb mértékben (6200 elbocsátás) júniusban, júliusban pedig 2600-zal kevesebb személy dolgozott az egészségügyben, 2400-zal kevesebb az oktatásban és 1200-zal kevesebb a közigazgatásban — közölte az országos statisztikai hivatal, amelynek adatai szerint tavaly júniusban is hasonló volt a helyzet, akkor 6000 állami alkalmazottat menesztettek. A Nemzetközi Valutaalapnak küldött szándéknyilatkozat szerint a kormány továbbra is elkötelezi magát, hogy az év végéig 74 000 közalkalmazottat épít le. Eddig 27 000 embert tettek utcára, és 2011-ben újabb 15 000 munkahelyet kell felszámolni úgy, hogy a nyugdíjakat nem növelik, és nem vezetik be ismét a 13. havi fizetést, a szabadságpénzt és a fűtéspótlékot.
Kevesebb a rokkantnyugdíjas
Több mint 470 000 rokkantnyugdíjas helyzetét ellenőrizték az év elejétől, 3869 személy rokkantsági nyugdíját pedig megszüntették — tájékoztatott az országos nyugdíj- és társadalombiztosítási pénztár, amely szerint ezzel évente ötmillió eurót sikerül megtakarítani. Romániában jelenleg 915 656 rokkantnyugdíjas él. 15 863 esetben javulást tapasztaltak a rokkantak állapotában, ezeket a személyeket más fokozatba sorolták be. A legtöbb nyugdíjmegvonás Szatmár megyében történt (391 eset), következik Bukarest (342), Máramaros (229), Bihar (207), Bákó (186), Iaşi (178), Brăila (176), Dâmboviţa (167), Neamţ (128), Ilfov (125) és Temes megye (105). A legkevesebb visszaélés Krassó-Szörény (8), Mehedinţi (18), Galac és Beszterce-Naszód (30), Buzău (31), Hunyad (34), Olt (40), Gorj (43), Szeben (45), Fehér és Arad (46) megyében történt.
Lázadnak az ápolók
Rendfenntartó erőket kellett kihívni a Brăila megyei kórház alkalmazottjai ellen, akik tegnap valósággal megrohamozták az épületet. A személyzet mintegy száz tagja dulakodva próbált bejutni a vezetőséghez, miután megtudták, hogy mától kezdve mindenféle pótlékot megszüntetnek, és csak nehezen lehetett lecsillapítani őket.
Még egy kicsit törlesztenek
Több mint egymilliárd lejt törlesztenek ebben a hónapban azokból az adósságokból, amelyeket az egészségügyi rendszerben halmoztak fel. A pénz nagyobb részéből az ártámogatott és ingyenes gyógyszerek költségtérítését fizetik ki a patikáknak, a többiből a kórházak adósságait csökkentik. Az idén augusztusban jóváhagyott költségvetés-kiegészítéskor az egészségügyi minisztérium 2,9 milliárd lejt kapott, ebből 859,863 milliót a kórházak tartozásainak kifizetésére. Ezt az összeget az országos egészségbiztosítási pénztár költségvetésén keresztül utalják át a kórházaknak, azoknak is, amelyeket közben decentralizáltak.
