Szokatlan vállalkozásCsincsillatenyészet Kökösben

2007. szeptember 25., kedd, Gazdakör

Úttörő állattenyésztő vállalkozásba kezdett a kökösi Policsek Mária: csincsillát tenyészt, és a szaktanácsadók által szervezett szakmai képzés elvégzése után meghívta az előadókat a terjeszkedő tenyésztelepre.

A kereskedelmi bankból nyugdíjba vonult Policsek Mária közel három éve fogott hozzá a kis rágcsálók tenyésztéséhez egyetlen tenyészpárral, és állománya ma megközelíti a százat. A tenyésztést még városi lakosként tömbházlakásban kezdte — csak később költöztek falura —, ennek egyik oka, elmondása szerint, mérhetetlen állatszeretete, na meg a nem elhanyagolható jövedelemszerzés lehetősége. Jelenleg egy száraz téglaépületben neveli kedvenceit. Induláskor a befektetés ezer eurójába került, ennyit kóstált az első tenyészpár. Majd speciális ketrecsorokat vásárolt, melegítőt és ventilátort szereltetett a helyiségbe. Policsekné néhány szóban bemutatta ezt a szelíd rágcsálót.

A csincsilla származási helye a dél-amerikai Chile és Peru, ahol szabad, olyanféle életet él, mint a mi ürgénk. Inkább a sivatagi életmódot kedveli, a nagyon száraz, 40—50 százalékos relatív páratartalmú éghajlatot. Az alacsony páratartalom nagyban befolyásolja az állatok szőrzetét. A természetben a bokrok gyökerét, kérgét és bogyóját, esetleg a kaktuszokat fogyasztják. Itt nagyon kevés a víz, a növényekre rakódott harmatcseppekkel elégítik ki vízszükségletüket. Fészkeiket sziklahasadékokba rakják, kolóniákat alakítva ki. Napközben rejtőzködnek és pihennek, éjszaka indulnak élelemszerző körútra. Mára a gereznájával (bundájával) űzött kereskedés világszerte a haszonállattartásba sorolta. Policsekné elmondása szerint a kezdet tőkebefektetést igényel, de nagyon hamar visszatérül a költség. Számítása szerint 25—30 család már biztosítja a vállalkozó megélhetését. A tartóketrecek 40x40x50 cm méretűek, aljazni rendszeresen kell. Erre a célra a legjobb a puha forgács (fenyőfából). Biztosítani kell az állatok számára a homokfürdőzést (ez náluk a mosakodással ér fel), vigyázva, hogy csak speciális, gömbölyű szemű homokot szórjunk naponként a fürdőtálcába, ellenkező esetben a szőrszálak sérülnek. Az állat ezzel a fürdéssel az elhalt, feleslegessé vált szőrszálakat kifürdi, nem lesz filcesedés.

A tenyészállatoknál öt anyára kell egy bakot számolni. Valamivel bonyolultabb az anyák és bakok tartóketrece, úgy kell kialakítani, hogy a bak szabadon közlekedhessen egyik nősténytől a másikig egy szűk folyosón. Az anyák nyakában levő (ráhúzott) gallér viszont megakadályozza őket, hogy a folyosón keresztül egymáshoz bemenjenek, és zavarják egymást, esetleg megküzdjenek. A csincsillákat Policsekné speciális, a kereskedelemben is kapható granulált táppal eteti, napi adagjuk 3 dkg (egy pálinkáspohárnyi táp). Arra kell vigyázni, hogy mindig azonos órában kell történnie az etetésnek, javallott este, hiszen ilyenkor indulnak táplálékbeszerzési útra. Ezenkívül adható hetente három alkalommal jó minőségű lucernaszéna, nyáron egy tíz centiméteres lucernaszál vagy a gyermekláncfű levele. Télen almaszeletekkel is lehet táplálni. Önitatóval állandóan biztosítani kell vízszükségletüket.

A helyiségnek száraznak és jól szellőztethetőnek kell lennie, téli időszakban pedig gondoskodni kell a fűtésről. Az optimális tartási hőmérséklet nyáron a 26—30 Celsius-fok, télen pedig a 15—18 fok. Külön világításról nem kell gondoskodni, elég nekik a természetes világítás. A csincsilla húsz évig is elélhet, természetesen, tenyésztésben tartása valamivel rövidebb. Gyakorlatilag nincs sajátos betegsége, előfordulhat hasmenés (ha szoktatás nélkül váltunk takarmányt), és túl magas hőmérsékleten a hőguta. A vemhesség általánosan 111 nap, leggyakoribb a három utód, de nem ritkák a négyes almok sem. A növendékeket 49 nap szoptatási idő után kell elválasztani anyjuktól, a sajátos táphoz fokozatosan szoktatva hozzá őket. Az ivarérést hét-nyolc hónapos korukra érik el, ekkor kell az anyaketrecekbe rakni. A nem tenyésztésre szánt egyedeket is ekkor a legjobb értékesíteni, ilyenkor a legjobb minőségű a bundájuk. Policsekné az élő csincsillákat szerződéses alapon egy szászrégeni cégnél értékesíti, amely darabjáért 80 lejt fizet. A cég a lehúzott bundát fagyasztva szállítja Magyarországra, ahol megtörténik a speciális érlelésük. A vállalkozó szerint hatalmas a kereslet a bunda iránt, tehát fel sem tevődik az értékesítési lehetőség hiánya. Számításaiból úgy tűnik, a kezdő befektetés két éven belül megtérül, és utána lehet számolni a biztos nyereséggel.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 538
szavazógép
2007-09-25: Gazdakör - Incze Péter:

Kiegészítések a jogszabályban (Mezőgazdasági támogatás)

A napokban jelent meg a 704-es számú rendelet, amely a területalapú támogatás és a nemzeti kiegészítő támogatások odaítélésének néhány részletét tisztázza.
2007-09-25: Nyílttér - x:

„Ha nem én rúgom a tizenegyest, viszem haza a labdát!”, avagy Zsuffa polgármester esete a helyi tanáccsal

Tisztelt szerkesztőség!
A Háromszék 5170. számában — 2007. szeptember 6., csütörtök — a Visszajelzés rovatban Zsuffa Levente kovásznai polgármester öt pontban összefoglalva ismertette a városi tanács üléseiről való távolmaradásának okait.