A városnapok keretében Nagy István polgármester Merre tartasz, városunk, Barót? címmel fórumot szervezett. A vállalkozói központ nagytermében egybegyűltek arra kerestek választ, hogy létezik-e baróti öntudat, mi lehet az a közös cél, amelyért esetleg mindenki feltétel nélkül felsorakozna, melyek azok a kérdések, amelyek napi aktualitásként foglalkoztatják a polgárokat, tényleg hátrányos helyzetű vidékként kell-e számon tartani Barótot. Mindannak ellenére, hogy három órán keresztül sokan és sok mindent mondtak, gyakorlati haszna egyhamar nem lesz e fórumnak: a szavak szépen hangzottak, de semmi sem jelezte, senki sem jelentette ki határozottan, hogy ezentúl valami másképp fog működni a baróti közéletben.
Talán létezik baróti öntudat — vélték meglehetősen egyöntetűen —, de hogy miben áll, az nem körvonalazódott. Egyed István tanár szerint szívesebben vallják az emberek magukat lokálpatriotizmusból erdővidékinek, mint barótinak, mert hiányzik a szellemi és a gazdasági elit, ráadásul még csírájában sem alakult ki a polgársághoz hasonló réteg. A politikai csoportérdekek mentén szerveződő önös tömörülések semmiképp nem nevezhetőek annak — mondotta. Nagy István véleménye az, hogy a pejoratív jelzők kívülről jönnek („ti, bányászok", „a megyében nálatok van a legtöbb munkanélküli"), a helyiek viszont megbecsülik a vidéket. Derzsi Sámuel vállalkozó szerint, ha nem létezne helyi öntudat és közös cél, a családok már rég széthulltak volna, a közösségek pedig leépültek volna a folytonos csatározások közben. Az RMDSZ helyi elnöke, Ágoston István szerint nehéz a baróti öntudatot megfogalmazni, hiszen a várost a bánya miatt mesterségesen felduzzasztották, s ezáltal a régi értékek megszűntek, viszont ha sikerül azt a jól működő intézményrendszert kiépíteni, amely meggyőzi az embereket, hogy érdemes e tájon megmaradni s boldogulni, akkor hamarosan ismét kialakulhat. A megyei tanács alelnöke, Vajda Lajos azon nézetének adott hangot, miszerint a bodositól vagy miklósváritól nem szabad elvárni, hogy baróti öntudata legyen, viszont a régióközpont megerősítéséhez neki is hozzá kell járulnia, hiszen az erős iskola, kórház és jól megszervezett közszállítás az ő megmaradását és fejlődését is szolgálja.
Hátrányos helyzetű település?
Az utóbb tizenhét esztendőben számos lehetőséget elszalasztott Barót — derült ki annak kapcsán, hogy a várost valóban hátrányos helyzetűként kell-e számon tartani. A felszólalók a ki nem használt lehetőségek közül elsősorban a bánya vagyonának felélését, a bányabezárási munkák, illetve az ipart helyettesítő támogatások parlagon hagyását, a hátrányos helyzetű vidék besorolással járó kedvezmények elherdálását említették. Nagy István elmondta, hogy a 1999. március 25-ét követő rövid időszakban mintegy nyolcszáz munkahely jött létre, de ha tüzetesebben megvizsgáljuk a tényeket, kiderül, hogy csak papíron. ,,Számos vállalatot alapítottak, majd a jövedelmi és ingatlanadóból származó, milliárdokat érő kedvezmények kihasználása után ezek eltűntek. Most az önkormányzatnak kellene megteremtenie a lehetőséget, hogy a helyi adók részleges vagy teljes eltörlésével, építkezésre megfelelő terület, esetleg ingatlan felajánlásával ide tudja csalogatni a befektetni szándékozókat. Hogy mindezt elérhessük, a városnak vagyont kell teremtenie, hiszen jelen pillanatban nem nagyon van, mit ajánlanunk. Ha a kormányon levő RMDSZ komolyan gondolja, hogy el tud tekinteni a hétköznapok feszültségétől, akkor például segíthetne a kormányhatározat-tervezet elfogadásában, amely lehetővé tenné a bányavállalat székhelyének átadását a felhalmozott adósság fejében." Dimény János iskolaigazgató szerint az RMDSZ az új iskolaépület, illetve tanulótelep építésére kilobbizott forrással már bizonyította, hogy ha a közösség javáról van szó, képes a politikumtól eltekinteni. Véleménye szerint most az önkormányzat térfelén a labda, hiszen rátermettségét kell igazolnia azáltal, hogy képes lesz megbirkózni a hatalmas befektetéssel járó feladattal. ,,A pénz már tizenhat napja megvan, de előrelépés, bár az idő sürget, nincs" — hangoztatta Dimény.
A falvak leválásával kapcsolatosan Nagy István arra kérte a feleket, hogy ne szenvedélyektől vezérelve vagy önös politikai szándékot rejtő meggondolásból, hanem a tények alapján próbáljanak érveket és ellenérveket felsorakoztatni. Ezt azért tartotta fontosnak hangsúlyozni — mondotta Nagy —, mert elgondolkodtató, hogy csakis az RMDSZ-es városi képviselők kardoskodnak a falvak leválása mellett. „Ez az RMDSZ legnagyobb gondja? Miért nem a város között felszántott út? Ha nem a magunk dolgaival foglalkozunk, mi, barótiak mindannyian szegényebbek leszünk, csak azok az érdekszférák járnak jól, amelyek továbbra is a nagy testvér szerepét akarják játszani" — mutatott rá a falvak leválásának egyik lehetséges kiváltó okára Nagy. Pál-Szilágyi Zoltán szerint az RMDSZ nem önös érdekeit akarja a kezdeményezés támogatásával szolgálni, hanem az alulról érkező igénynek megfelelni. ,,Ha nem elég érv az, hogy a közvélemény-kutatások szerint a falvakon lakók 99 százaléka a leválás mellett van, akkor legyen érv az, hogy a tapasztalat azt mutatja, külön közigazgatási egységekre válva több pénzre számíthat a vidék, mint most." Barót testvértelepülése, Dabas ifjúsági nagykövete, Feldman László elmondta, hogy bár nem ismeri a helyzetet, de hasonló a tapasztalata. Néhány esztendeje egy dabasszőlői képviselő hasonló kezdeményezéssel állt elő, s ő örvend, hogy az nem járt sikerrel, mert meggyőződése, hogy Dabas részeként sokkal többet elértek, mint külön úton járva. Szabó Miklós bibarcfalvi közbirtokossági elnök kijelentette, ő azért a különválás híve, mert meggyőződése, hogy sokkal több pénz folyt be Barót költségvetésébe Bibarcfalváról, mint amit a falunak visszafordítottak. Kijelentése rövid vitát szült, s végül Szabónak be kellett vallania, hogy nincs a birtokában olyan adat, amely kijelentését alátámasztaná. Egyed István véleménye szerint rossz ötlet volt a választások előtt egy esztendővel ezt a témát elővenni, mert túlságosan kampányízű. A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetének ügyvezető elnöke, ifj. Csiki Béla a leválást támogatók őszinteségét kérdőjelezte meg: „Ha tényleg gazdasági érvek támasztják alá az új közigazgatási egységek létrehozását, akkor például Bacon községben miért nem szorgalmazzák? Talán ott nem érdekük, mert Bacon az RMDSZ kezén van!"
Mivel időközben a hallgatóság több mint fele kiszállingózott a teremből, a vitának véget vetettek, de többen is úgy vélték, a most felmerült kérdésekre egy újabb fórumon hamarosan vissza kell térni.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
