Gombavizsgálatra tönkkel együtt szedett gombát kell vinni, nem összetörtet. Harminchárom éve vizsgálom a gombákat, s nemegyszer megtörtént, hogy az ehetőek mellé szedtek mérgezőeket vagy nem ismerteket is.
1985-ben például két falumbeli elment gombászni, véletlenül találkoztam az egyikkel a kocsma előtt, s amikor megnéztem az őzlábgombáit, három gyilkos galócát találtam közöttük. Kérdeztem, ezeket minek szedte. Hát enni, az esti gombabulira — jött a felelet. A gombákat eldobtuk. Elfutottam a bátyjához is, ő is szedett néhány ehető galambhátút, de több hánytatót is. Az ő gombáit is eldobtuk, bizony, megmérgezte volna a családját.
Nagy őzlábgomba
Fehér gyilkos galóca
Most pedig álljon itt néhány jó tanács:
* A galambhátú gombákat mindig kóstolgatva kell szedni, s amelyik csíp, el kell dobni.
* Ne tegyük a nem ismert gombákat az ehetőek közé, gyűjtsük külön, ha valakivel meg akarjuk nézetni.
* Az ehető gombákat is vizsgáljuk át még egyszer elkészítés előtt, s a gyanúsakat ne sajnáljuk eldobni.
* Nem igaz, hogy amelyik gombát megrágja a csiga vagy kukac, nem mérgező!
* Téves, hogy a mérgező gombákat sós vízben kifőzve méregteleníteni lehet. A gyilkos galóca például akkor is halálosan mérgező marad. Az viszont igaz, hogy a gyűrűs tuskógomba (gebegomba) húsz percnyi főzés után ehető.
Antal Béla, Uzon
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.