Mint a kutatást irányító Manolisz Papag­rigorakisz, az Athéni Egyetem professzora rámutatott, a választás azért esett Mirtiszre, mert a kislány koponyája és fogazata teljes épségben vészelte át az elmúlt két és fél évezredet. A húszfős kutatócsoport, amelynek görög szakemberek mellett egy svéd tudós is tagja volt, a Manchesteri Egyetem által kifejlesztett háromdimenziós technológiát használta. ,,A koponya, az állkapcsok, a fogak — minden szükséges a rendelkezésünkre állt" — emelte ki Papagrigorakisz, megjegyezve, hogy megőrződtek még a tejfogak is, ami nagy ritkaságnak számít. Így 95 százalékos pontossággal sikerült rekonstruálni Mirtisz arcát. A kutatócsoport a tömegsírban talált többi koponya fogazatából DNS-mintákat vett annak bizonyítására, hogy valóban tífuszban hunytak el. Mirtisz fogait azonban megkímélték, tekintettel arra, hogy olyan csodálatosan ép állapotban maradtak fenn. ,,A kutatás első része az ókori DNS-vizsgálata volt, hogy megtudjuk, miben is hunytak el az emberek Kr. e. az V. századi Athénban. Mint kiderült, tífuszban haláloztak el" — magyarázta Manolisz Papagrigorakisz. A tífusz nagyon sok áldozatot szedett a korabeli Athénban, ezek leghíresebbike Periklész (Kr. e. 495—429) neves athéni politikus, az Akropolisz megálmodója volt.
Mirtisz a Nemzeti Régészeti Múzeum Szemtől szembe a múlttal című kiállításán, a korabeli síremlékművek társaságában látható. Manolisz Papagrikorakisz terveiben szerepel egy ókori athéni férfi és egy nő ,,életre keltése" is. (MTI)