Kisebbségi jogokról az ENSZ-közgyűlésen
Magyarország az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként és az Európai Unió soros elnökeként is kész majd fellépni a megosztottság áthidalása és a globális partnerség erősítése érdekében — jelentette ki tegnap New Yorkban Schmitt Pál köztársasági elnök az ENSZ-közgyűlés általános vitájában elmondott felszólalásában.
Hangsúlyozta, hogy az emberi jogok erősítése és védelme a magyar külpolitika sarokköve, és hogy Magyarország az Emberjogi Tanács tagjaként az ENSZ fórumain is aktív szerepet kíván játszani ezen a téren. Mint mondta, Magyarország részt vállal a diszkrimináció minden formája — beleértve a nemzeti vagy származás miatti megkülönböztetést — elleni nemzetközi fellépésben. Az államfő kifejtette, hogy a magyar álláspont szerint a kisebbségek jogainak — beleértve a kulturális öntudat és kulturális örökség megőrzéséhez való jogot — fontos helyet kell kapniuk a nemzetközi közösség napirendjében. Meggyőződésünk, hogy a virágzó nemzeti kisebbségek nemhogy nem gyengítik a társadalmat, de gazdagítják az országok kulturális sokszínűségét. A többség és a kisebbség között csak akkor alakulhat ki gyümölcsöző kapcsolat, ha nem sérülnek az emberi jogok, és ha a tolerancia a társadalom minden szintjén meghatározóvá válik — mondta a köztársasági elnök.
Büntetések mégis maradnak
Korlátozott mértékben, de maradnak a szankciók a szlovákiai államnyelvtörvényben — derül ki abból a jogszabályt módosító javaslatból, amelyet a szlovák kormány hagyott jóvá rendkívüli ülésén tegnap Pozsonyban. A kulturális tárca csak azokban az esetekben szabhat ki pénzbüntetést, ha a közigazgatás olyan információkat nem tesz közzé államnyelven, amelyek az állampolgárok életét, egészségét, biztonságát, illetve vagyonát érintik. A bírságok felső határa az eddigi 5000 euróról 2500 euróra csökken. Változás, hogy a törvény megsértéséért a minisztérium nem lesz köteles kiszabni a pénzbüntetést, hanem eltekinthet tőle.
Az osztályok összevonása ellen
Maradjon meg Újvidéken a magyar nyelvű oktatás mind a négy általános iskolában — ezt követelik a szülők, akik attól tartanak, hogy az összevonásnak az lenne a következménye, hogy a magyar gyerekek szerb osztályokba kerülnének. A szülők nyílt levélben fordulnak a Magyar Nemzeti Tanácshoz és a nyilvánossághoz a vajdasági székváros általános iskoláiban működő négy magyar tagozat megtartása érdekében.
Gyatra nyelvismeret
Magyarországon a felnőttek 74,8 százaléka nem beszél idegen nyelvet, ennél rosszabb mutatóval az európai uniós tagországok közül csak Románia rendelkezik — derül ki egy EU-statisztikából, amelyet az uniós nyelvi nap alkalmából hoztak nyilvánosságra Brüsszelben. A statisztika szerint uniós szinten a 25—64 éves lakosság 38 százaléka nem beszél idegen nyelvet, míg 13,3 százalék legalább egyet nagyon jól ismer. Magyarországon ebben a korosztályban 5,8 százalék tud tökéletesen legalább egy idegen nyelvet, további 7,2 százalék jól, 12,2 százalék pedig alapszinten beszél. Az uniós rekorderek közé tartozik Szlovénia, ahol a lakosság 45 százaléka nagyon jól tud valamilyen nyelvet, leginkább az angolt, valamint a balti államok, ahol viszont az orosz a legelterjedtebb idegen nyelv.
Fegyver helyett kenyeret
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár felszólította a világ országait, hogy a fegyverkezésre szánt pénz egy részét fordítsák az éhezés enyhítésére, a betegségek és a szegény országokat sújtó egyéb bajok orvoslására.
