Most derül ki, hogy a nyolcesztendei ellenzékiség letisztította a társadalmi csoportok és érdekeltségeik közötti viszonyokat. Az SZDSZ egyszerűen kiesett a ringből, tagjai és bizonyos csoportosulásai más pártok háza táján tűnnek fel, ha még nem tűntek el, a valamikor nagy reményekkel induló MDF is elsorvadt, és a fő erőnek, a szocialistáknak Gyurcsány Ferenc és társai túlkapásai, demokráciaellenes manőverei révén sikerült soha nem tapasztalt mélypontra csúsztatniuk pártjukat.
Eközben a Fidesz szociális programjaival és igazságteremtő törekvéseivel a baloldal felé nyitott, sok funkciót onnan maga vett át, a választókra gyakorolt szívóhatása ezért számottevő.
Az új parlamenti pártok, a Jobbik és az LMP, mellettük a szocialisták ideológiai és más ellentéteik miatt nem tudnak szinte semmiféle kérdésben közös nevezőre jutni.
Ezek a jól kirajzolódó folyamatok a Fidesz győzelmét vetítik előre.
Ha az előző választási ciklus végén a jobboldal is nagyobb labdába rúg, a mostani választás nem lenne ennyire egyértelmű, mint ahogyan ez egy nappal a szavazás előtt tűnik. A Fidesz malmára hajtja a vizet a társadalmat mérhetetlenül ellepő korrupció, az a tény, hogy az élcelődő kedvűek a szocialista párt börtöntagozatának a létrehozását vizionálhatják.
A Fidesz jól érzékelhetően a nagy szocialista fellegvárak bevételére is összpontosít. Elsősorban Demszky-grád — Budapest — meghódítására, ami a választások előtt egy nappal készpénznek vehető. Miskolc, Nyíregyháza, Szeged a többi nagy falat.
A Fidesz népszerűségét erősítette a markáns vidékpolitika. A speciálisan magyar falurombolás elakasztása, a vasúti szárnyvonalak, postahivatalok visszaállítása. Hasonló társadalom-lélektani hatást váltott ki a kis- és középvállalkozók számára a gazdasági és pénzügyi távlatnyitás.
A totális Fidesz-győzelem sarki fényét derengi be ebbe a politikai térségbe az új nemzetiségpolitika is, a kettős állampolgárság elfogadtatása a környező országokkal, az előző kormány által megszüntetett kisebbségi érdekvédelmi intézmények és fórumok újrateremtése.
Ami bennünket, azaz lapunkat illeti, húsz év alatt soha nem rejtettük véka alá, hogy a jobboldal nemzetiségpolitikájának vagyunk a támogatói. Kisebbségi helyzetben, társadalmi tömegbázisra alapozva nem is lehetnénk mások.