A krumpli elsősorban időjárási okokból alacsonyabb átlagtermését idén pótolni látszik a magas értékesítési ár és a nagyfokú kereslet. A burgonya kilója a termelőnél jelenleg 0,8 és 1 lej között mozog, de szakértők szerint az ár rövidesen emelkedni fog, mivel jelentős hiány mutatkozik a piacon. Hollandiában a kedvezőtlen időjárás miatt csak elfogadható krumpliterméssel számolnak, a lengyeleknél és oroszoknál a megszokott fele termett. Talán a kilencvenes években volt hasonlóan magas a kereslet, egyre többen jönnek burgonyáért Magyarországról, Bulgáriá­ból, Moldovából és Oroszországból.
A csernátoni MP Agro tulajdonosa, Péter László idén 151 hektáron termelt burgonyát, az átlagtermés 33 tonna körüli. Az importból származó vetőgumó ára és a többrendbeli burgonyavész elleni kezelés a termelési költségeket nagyon megemelte, a gazda közel 25 000 lejt költött hektáronként. Az értékesítés folyamatos, ottjártunkkor hatalmas, ezerkilós rafiazsákokba rakták a Magyarországra szánt válogatott pityókát. A magyar piac csak a piros burgonyát kéri, a fehér fajták a hazai és az orosz piacon találnak gazdára. A cégnek egy brassói chipsgyártóval is szerződése van, de ebben az évben az alacsonyabb átvételi ár miatt (0,5 lej plusz 19 százalékos általános forgalmi adó) nem nagy üzlet.

Beruházás a szebb jövő reményében
A kézdivásárhelyi Becsek László agronómus 230 hektáron termel burgonyát, kizárólag a holland HZPC kutatóállomás fajtáiból. Az átlagtermés valamivel kisebb, mint a tavalyi, 36—37 tonnát saccol idénre, de az értékesítési ár jóval magasabb, ami megfelelő jövedelmezőséget biztosít. A legmagasabb termést a fehér fajtáknál a Fabulával (45 tonna hektáronként) és a Carrerával (43 tonna) ért el, a piros fajtáknál a legjobbnak a Red Scarlett bizonyult 40 tonnával. Nem képes valamennyi piaci kérést kielégíteni, megrendeléseket egész sorát kell visszautasítania, a cég Magyarországra, Bulgáriába és Moldovába is exportál.
A jövőben még nagyobb területen készül burgonyát termelni, a megfelelő tárolás érdekében nagy léptékű beruházásba kezdett. Négyezer tonna kapacitású klimatizált tárolót és hűtőházat épít, az automatizált és már beüzemeltetett burgonyamosót, a méretre válogató- és csomagoló gépsort Dániából vásárolta. Termékei a hazai nagy áruházláncok polcaira is felkerültek, egyike lévén azon kevés háromszéki termelőnek, akinek sikerült szerződést kötnie a multikkal.
A szakember cukorrépát jelenleg 200 hektáron termel, de ha a tavalyra járó és még mindig kifizetésre váró támogatás tovább késik, valószínűleg csökkenti a területet.
A vetésforgót szemes kukoricával és őszi repcével oldja meg, idén hetven hektáron termel szemes kukoricát, az ősz folyamán pedig száz hektáron vetett repcét.
Péter László és Becsek László is nyereségesnek tartja a kukoricát, előbbi a 30 hektárján 14 tonnás szemtermésre számít. A gond a szárítási lehetőség hiánya, meglátásuk szerint a közeljövőben összefogással nagy kapacitású gabonaszárító építésén kellene gondolkodni pályázat útján a vidékfejlesztési terv keretében.

Érdemes kivárni az eladással
A kézdivásárhelyi Mucsi Mihály agronómus mérnök, az Agrico M tulajdonosa 243 hektáron termel burgonyát. Átlagosan 34 tonnás hektáronkénti terméssel számol. A hollandiai Agrico és a HZPC, valamint a német Europlant fajtáit importálja, forgalmazza és használja továbbtermesztésre hivatalos vetőmag-termesztői engedéllyel. Szeretné felhívni a gazdák figyelmét a vetőmagcsere szükségességére és fontosságára. A tovább szaporított vetőgumó jelenleg 1,2—1,5 lej között mozog biológiai értéktől függően, de egyetlen évben sem volt ilyen kicsi az árkülönbség az étkezési burgonya és a vetőgumó ára között, így most lenne ajánlatos a vetőmagcsere a kisgazdaságokban. Tisztában van, hogy nem mindenki képes annyit költeni, mint ő — hetente permetezett, a nagyobb gazdák pedig közösen helikoptert is béreltek a kezelések elvégzésére —, de mindenképp arra kell gondolni, hogy a ráfordítás megtérül.
A szakember évente a teljes terület húsz százalékán mély talajlazító munkálatokat (szkarifikálást) végez az eketalp széttörése érdekében, ezzel elősegíti a talaj hajszálerességének visszaállítását, az eketalp ugyanis meggátolja az esővíz leszivárgását a mélyebb rétegekbe. Tavaly óta új technológiát is alkalmaz a művelt területek egynegyedén, az úgynevezett zöldtrágyázást. Erre a módszerre külön területalapú támogatást fizetnek az unió fejlettebb mezőgazdaságú országaiban, Romániában 130 euró jár hektáronként. A technológia lényege, hogy az ősszel vetett gyors növésű kultúrát (repce, mustár, rozs) 2011. március végéig bele kell forgatni a talajba zöldtrágya gyanánt. A hektáronkénti fajlagos üzemanyag-fogyasztás ezzel a módszerrel valamivel több mint tíz literrel emelkedik, de a tápanyag-utánpótlás mellett a zöldtrágya nagyban javítja a talajszerkezetet is.
Idén Mucsi rengeteget költött a burgonyavész elleni kezelésekre, de a bevétel így is felülmúlja a kiadásokat. Az agronómus szerint ebben az esős évben a leghatásosabb a kontakt és a szisztemikus (felszívódó), ragya elleni vegyszerek váltakozó alkalmazása volt. A megjelenő ragyát egyre nehezebb volt észrevenni, hiszen jellegzetes tünetei ezúttal nem a leveleken, hanem a szártövön jelentek meg. Meglátása szerint a jelenlegi kedvező értékesítési helyzetben a kistermelőknek sem szabadna egylejes ár alatt adniuk a terméket, sőt, akinek tárolási lehetősége van, ajánlatos kivárni az eladással.