Rámutatott arra, hogy ezzel a lépéssel az MSZP alapszabálya szerint szocialista párttagsága megszűnt. Döntését — amely, mint mondta, nem volt könnyű — következetesnek és nem megosztónak tartja. Szili Katalin úgy látja, a baloldal tavaszi és mostani választási veresége nem azt jelenti, hogy a társadalomban nincs igény a balodali értékrendre. Szerinte ma Magyarország egy elárult és elárvult demokrácia képét mutatja, emiatt is szükség van olyan politikai erőkre, amelyek hitelesen fel tudják vállalni a társadalom problémáinak képviseletét. Nem lehet egyszerre képviselni a nemzeti bank elnökének a nyolcmillió forintos fizetését, és egyúttal aggódni a vidék Magyarországának leszakadása miatt — vélekedett. Közölte: független képviselőként folytatja munkáját a parlamentben. Hozzátette: mandátumát az MSZP megyei listájáról kapta, és nem adja vissza, mivel a szocialista párttal szakított, nem a választóival. Az MSZP Baranya megyei szervezete azonban közleményben szólította fel Szilit, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról.

Magyar származású írót díjaznak
Melinda Nadj Abonji Svájcban élő magyar származású írónő kapja idén a Német Könyvdíjat a Galambok röppennek fel című önéletrajzi ihletésű regényéért — vált ismertté a frankfurti könyvvásár előestéjén tegnap. A vajdasági születésű, de Zürichben élő 42 éves szerzőt meglepetésre választotta ki a díjat odaítélő testület a jelöltek végső, hatfős listájáról. Ez az első alkalom, hogy az egyik legrangosabb német irodalmi díjat svájci illetőségű író kapja. A Galambok röppennek fel (Tauben fliegen auf) című kötet egy vajdasági magyar család történetét meséli el. A regénybéli család Svájcba települ, ahol vendéglátóként építi fel új életét. A könyv nagy beleérző képességgel festi le a jelenkor ébredő és múltjával régóta még mindig küzdő Európa képét — indokolta választását a zsűri. Az elismerés mellé 37 500 euró jár, a német könyvkereskedők díját hatodik alkalommal osztották ki. Melinda Nadj Abonji a vajdasági Becsejen született. Később Zürichben tanult történelmet, publicisztikát és német irodalmat.

Rendkívüli vita a romák helyzetéről
Rendkívüli vitát folytat csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének őszi ülésszaka a romák európai helyzetéről, illetve a velük kapcsolatban Európában fellángolt közbiztonsági vitáról — közölték Strasbourgban. Az ülésszak tegnapi nyitó napján szavazták meg a napirendtervezethez javasolt módosítást, amelynek értelmében csütörtökre beütemezik a romavitát. Az ET október 20-ra magas szintű tanácskozást is össze kíván hívni a romák helyzetének megtárgyalására az ET-tagországok, illetve az Európai Unió részvételével. Az ülésszakot nyitó sajtótájékoztatóján Mevlüt Cavusoglu török politikus, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke reménykedve szólt az október 20-i tanácskozás megrendezhetőségéről, mondván, francia részről ehhez bátorítást kaptak.

Nincs közvetlen merényletveszély
Berlin nem lát arra utaló konkrét jeleket, hogy iszlamista merénylet állna küszöbön Németországban. A tegnapi nyilatkozatok szerint fenyegető új információkkal Párizs és Róma sem rendelkezik, Stockholm és Tokió viszont fokozott éberségre intette állampolgárait, akárcsak Washington és London tette az előző napon. A figyelmeztetések szerint különösen a tömegközlekedési eszközökön, a középületekben, a turistalátványosságok közelében és általában a nagy tömegeket vonzó helyeken ajánlatos az óvatosság. A CNN hírtelevízió szerint egy hamburgi dzsihádista csoport áll az Európa ellen irányuló, koordinált terrorfenyegetés mögött. Terror-elhárítási szakemberek arra következtetnek, hogy a szélsőségesek a Mumbai ellen 2008-ban intézett terrortámadáshoz hasonló akcióra készültek. Név szerint az Eiffel-torony, a berlini fő pályaudvar, a szintén a német fővárosban lévő Adlon luxusszálloda, az Alexanderplatzon épült tévéadó és a párizsi Notre Dame is a célpontok listáján szerepel.