Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő kiemelte: a tömbmagyarság minden magyarért felelős, a szórványban élőkért és a csángókért is. Mint mondta, az anyaországnak és Székely­földnek egyaránt gazdasági érdeke, hogy erős szórvány magyar közösségek legyenek, ugyanakkor ,,a szórványban élőknek fontos tudniuk, hogy milyen az anyaországi és a székelyföldi hozzáállás a kistömbben élő magyarokhoz".
Kiszámítható nemzeti támogatásra van szükségük ahhoz, hogy identitásukban erősek maradhassanak" — hangsúlyozta Sógor Csaba, aki arra is felhívta a figyelmet, minél több szinten intézményesíteni kell a szórványközösségeket, hogy le­gye­nek olyan szervezetek, egyesületek és alapítványok, amelyek összefogják és támogatják őket.
Az esemény fővédnöke, Markó Béla szerint szórványban magyarnak lenni éppen olyan, mint Bukarestben magyarként kormányozni: hét százalékból kell előnyt kovácsolni. ,,A két székely megye szolidaritása azt mutatja, hogy Szé­kely­föld belső anyaországi szerepet vállalt a szórványmagyarságért.
Szilágyi Mátyás, Ma­gyar­ország kolozsvári főkonzulja arról számolt be a konferencia résztvevőinek, hogy a mostani magyar kormány újragondolja szórványstratégiáját, olyan programokat szeretnének, amelyek hatékonyan támogatják a magyar identitás megőrzését. A főkonzul szerint szükség van arra, hogy a nagyközösségek támogassák a kisebb közösségekben élő magyarokat, egyfajta Kárpát-medencei civil hálózatot kellene kiépíteni.