Az utca hangja

2007. június 8., péntek, Nyílttér

LŐRINCZ BÉLA, Sepsiszentgyörgy. Pár hónapja ugyanebben a rovatban fejtettem ki, hogy ha az RMDSZ vezetősége a közvélemény meghallgatása nélkül cselekszik, a magyarságot szétdarabolja, és a következő választásokon még Vadim szekerének rúdjára sem tud majd felkapaszkodni.

És láss csodát, tényleg csókos barátok lettünk, nem vagyunk többé hazátlanok, lovak, és nem ugatunk, mint a kutyák, mert olyan a beszédünk — hanem a hatalomért mindenre képesek vagyunk! Akármilyen sértődött az RMDSZ vezetősége Băsescu miatt, az egyszerű magyar emberek nem gondolták, hogy ilyen lépésre szánják magukat. Nem először hangzik el, hogy az RMDSZ rossz irányban halad, ezt a népszavazás ismét megerősítette. Azt már tudjuk, hogy ami az RMDSZ-nek fekete, az az MPSZ-nek fehér, de úgy látszik, szürke sem lesz egyhamar. Vereség után könnyű kifogásokat találni, Băsescu autonómiaellenességét emlegetni, de mi jól tudjuk, hogy az RMDSZ is ellenezte a székelyföldi belső autonómiareferendumot, és nem felejtettük el azt sem, hogy a szocialisták csak az autonómiakérdés elfektetésével hajlandók támogatni a húszszázalékos liberális—magyar kormányzást. Az RMDSZ pedig bársonyszékeinek utolsó hónapjaiban is arra figyel, hogy merre loccsan a víz... Bizony, új emberek kellenek ide, mert sok új csata vár ránk.

JAKAB ANNA, Illyefalva. A romániai magyar gyermekirodalom zászlóvivői fél évszázaddal ezelőtt felismerték annak a szükségét, hogy szülőföldünk ifjú nemzedékeit Benedek Elek vezéreszméivel kell táplálni a helytállás érdekében. Közös múltunk és kenyerünkké nemesedett reménységünk társakra talált, tanítványaink az édes anyanyelv értékeivel fegyverkezhettek fel. 2006-ban köttetett meg a sepsiszentgyörgyi Váradi József és az illyefalvi László Lukács iskolák elsőseinek testvérkapcsolata, és ebben a tanévben egyhetes erdei iskolában közösen ünnepelték a madarak és fák napját, gyermeknapon pedig Kolozsvárra látogattak a Napsugár szerkesztőségébe, ahol Kányádi Sándorral is találkozhattak. Útjuk éppen olyan jól sikerült, mint ahogy tanítóik megálmodták, hála a költségek kétharmadát kitevő vállalkozók segítségének. A két osztály diákjai olyan lelki kincsekkel gazdagodtak, melyek segítségével nemzetünk erőre lelhetne.

A romániai magyar gyermekirodalom zászlóvivői fél évszázaddal ezelőtt felismerték annak a szükségét, hogy szülőföldünk ifjú nemzedékeit Benedek Elek vezéreszméivel kell táplálni a helytállás érdekében. Közös múltunk és kenyerünkké nemesedett reménységünk társakra talált, tanítványaink az édes anyanyelv értékeivel fegyverkezhettek fel. 2006-ban köttetett meg a sepsiszentgyörgyi Váradi József és az illyefalvi László Lukács iskolák elsőseinek testvérkapcsolata, és ebben a tanévben egyhetes erdei iskolában közösen ünnepelték a madarak és fák napját, gyermeknapon pedig Kolozsvárra látogattak a Napsugár szerkesztőségébe, ahol Kányádi Sándorral is találkozhattak. Útjuk éppen olyan jól sikerült, mint ahogy tanítóik megálmodták, hála a költségek kétharmadát kitevő vállalkozók segítségének. A két osztály diákjai olyan lelki kincsekkel gazdagodtak, melyek segítségével nemzetünk erőre lelhetne. És láss csodát, tényleg csókos barátok lettünk, nem vagyunk többé hazátlanok, lovak, és nem ugatunk, mint a kutyák, mert olyan a beszédünk — hanem a hatalomért mindenre képesek vagyunk! Akármilyen sértődött az RMDSZ vezetősége Băsescu miatt, az egyszerű magyar emberek nem gondolták, hogy ilyen lépésre szánják magukat. Nem először hangzik el, hogy az RMDSZ rossz irányban halad, ezt a népszavazás ismét megerősítette. Azt már tudjuk, hogy ami az RMDSZ-nek fekete, az az MPSZ-nek fehér, de úgy látszik, szürke sem lesz egyhamar. Vereség után könnyű kifogásokat találni, Băsescu autonómiaellenességét emlegetni, de mi jól tudjuk, hogy az RMDSZ is ellenezte a székelyföldi belső autonómiareferendumot, és nem felejtettük el azt sem, hogy a szocialisták csak az autonómiakérdés elfektetésével hajlandók támogatni a húszszázalékos liberális—magyar kormányzást. Az RMDSZ pedig bársonyszékeinek utolsó hónapjaiban is arra figyel, hogy merre loccsan a víz... Bizony, új emberek kellenek ide, mert sok új csata vár ránk. A romániai magyar gyermekirodalom zászlóvivői fél évszázaddal ezelőtt felismerték annak a szükségét, hogy szülőföldünk ifjú nemzedékeit Benedek Elek vezéreszméivel kell táplálni a helytállás érdekében. Közös múltunk és kenyerünkké nemesedett reménységünk társakra talált, tanítványaink az édes anyanyelv értékeivel fegyverkezhettek fel. 2006-ban köttetett meg a sepsiszentgyörgyi Váradi József és az illyefalvi László Lukács iskolák elsőseinek testvérkapcsolata, és ebben a tanévben egyhetes erdei iskolában közösen ünnepelték a madarak és fák napját, gyermeknapon pedig Kolozsvárra látogattak a Napsugár szerkesztőségébe, ahol Kányádi Sándorral is találkozhattak. Útjuk éppen olyan jól sikerült, mint ahogy tanítóik megálmodták, hála a költségek kétharmadát kitevő vállalkozók segítségének. A két osztály diákjai olyan lelki kincsekkel gazdagodtak, melyek segítségével nemzetünk erőre lelhetne.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az új sepsiszentgyörgyi biciklikölcsönző rendszerről?








eredmények
szavazatok száma 745
szavazógép
2007-06-08: Élő múlt - Sylvester Lajos:

Székely fiúk útban hazafelé (Antal István híradós járőr emlékezik)

Budapesti kitérő
— Beértünk Budapestre. Át kell menni a hídon. Hogy a fenébe, ott már katonák voltak, akik igazoltatták az embereket. A híd végénél egy család le volt telepedve. Két gyermek, az asszony, s egy csomó párna, dunyha, minden. Odamegyek, s kérdezem: maga mit csinál itt? — Át kellene menni a hídon. — No, én segítek — mondom neki. A dunyhát a fejemre vettem, a gyermeknek a kezét megfogtam, s elindultam. A barátom is megfogott két párnát, a vállára s a fejére tette, s megfogta a másik gyermek kezét.
2007-06-08: Nyílttér - Demeter J. Ildikó:

Történet a zárt osztályról

Beteg leánya ellopásával vádolja a megyei kórház pszichiátriai osztályát Varga Árpádné málnásfürdői lakos.