Mint mondta, nem tudja, visszautasítása mit jelentene, de reményét fejezte ki, az uniós csatlakozással talán a hadsereg is ,,civilizálódik“ annyira, hogy ad a helyi közösségek véleményére, figyelembe veszi akaratukat.
Bálint József alpolgármester szerint ez jó alkalom lenne a katonaság által birtokolt területek visszaszerzéséről tár­gyalni, de a polgármester úgy véli, a hadereg nem is akar tárgyalni: sem a református te­mető fölötti lőteret, sem az Állomás negyedi kaszárnyát nem hajlandó átadni a városnak, holott a lőtérnek például csak kis részét használják, jó­kora területet belőle éppen a város bérel legelőként, illetve a református egyház is vissza­igényli néhai tulajdonát, ráadásul ott az is gond, hogy igen sok­szor temetési szertartást zavarnak a lövöldözéssel. Csu­pán a Jókai Mór utcai kis lőteret adták volna át a városnak, azt is azzal a feltétellel, hogy az oda épülő lakások egyharmadát a katonaság kapta volna meg.
Hogy a hadseregben mennyi­re nincs hajlandóság átadni a háromszéki területeket, arra a használaton kívüli bodoki ka­szárnya esete jellemző.Átvé­te­léről a község tanácsa már dön­tött, de ígérete ellenére a katonaság mégsem adja át a falunak a létesítményt. Mind­ezek után csak a román tanács­tagoknak okozott gondot, ho­gyan szavazzanak a polgár­mes­ter kérésére, a teremben jelen levők zöme arra voksolt, a városvezető ne írja alá a katonaság által kért lőtérhitelesítési iratot. Két román ta­nácstag nem szavazott, má­sik kettő, valamint Bálint Jó­zsef alpolgármester tartózkodott.