Ha a bizalmatlansági indítványt megszavazza a parlament, és a Tăriceanu-kormánynak mennie kell, csakis a jobbközép pártok, a demokraták, a liberális demokraták és a liberális párt alakíthat új kormányt — jelentette ki igen határozottan, megtoldva azzal az eddig sem titkolt szándékával, hogy a miniszterelnököt mindenképp a Demokrata Párt ismert vezetői közül választja ki.

A baloldal rendezetlen, belső válság gyötri, tehát egyelőre alkalmatlan a kormányzásra — osztotta meg tudását az ország népével —, majd egyáltalán nem diplomatikus szavakkal jellemezte a Mircea Geoană vezette pártot, az azt uraló megosztottságot, a vezetésért való küzdelem okán kialakult csoportosulásokat. És pont ily kendőzetlenül és nyíltan dicsérte volt pártjának ismert politikusait, akik szerinte nem lopnak, nem korruptak, és nem korrumpálnak, akik tiszták, és épp ezért az ország vezetésére alkalmasak. Úgy tett, mintha nem tartaná fontosnak már az előrehozott választásokat, de az a mondata, miszerint, az SZDP-nek, ha Tăriceanu kormánya bukik, igazi ellenzéki pártként kell viselkednie, és le kell szavaznia az új kabinetet, arról árulkodik, hogy valójában arra számít, a felhergelt baloldal összefog, túllép belső vitáin, és nemcsak a bizalmatlansági indítványt szavazza meg, hanem az államfő által javasolandó két újabb kabinetre is nemet mond. Ez meg előrehozott választásokat jelent, igaz, nem most, mert alkotmány is van a világon, mely pontos forgatókönyvet ad ilyen esetekre, hanem valamikor tavasszal. Hű maradt önmagához az államfő abban is, hogy megsemmisítő szavakkal ítélte el az Iliescu- és Hrebenciuc-félékkel paktáló Călin Popescu Tăriceanut, akit a DA Szövetség szerződése értelmében volt kénytelen miniszterelnökké kinevezni, de akiben mélységesen csalódott, nem csak a hatalomhoz való ragaszkodása miatt, hanem mert képes volt 322 parlamenti képviselővel ellene szövetkezni.

Különben Băsescu szerint a kormányon kívül majdminden intézmény elfogadhatóan működik, az igazságszolgáltatást dicsérte a legjobban, és a leghatározottabban elutasította azt a feltevést, hogy köze lenne a liberális miniszterek vegzálásához.

Nekem higgyetek, ne ellenfeleimnek, nekem nem érdekem hazudni, én államfőként csakis az igazat mondom — nézett bele kissé kancsal tekintettel a kamerákba, s újra és újra elismételte, egyetlen célja a román politikai osztály megújítása.