Az 1956-os magyar forradalom kirobbanásában fontos szerepet játszottak az előző évek eseményei: a Szovjetunióban bekövetkezett változások, a vörös hadsereg által megszállt kelet-közép-európai országokban történt felkelések, valamint a magyarországi ,,mozgolódások".
1953 márciusában J. V. Sztálin meghalt. Utódja 1964-ig Nyikita Hruscsov, aki a szovjet külpolitikában enyhülési folyamatot indított el. Ennek eredményeként Rákosi Mátyást Nagy Imre váltotta a miniszterelnöki pozícióban, majd 1955-ben Hegedűs András lett a miniszterelnök. 1956 nyarán Rákosit leváltották az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) éléről, és a rendkívül népszerűtlen Gerő Ernő lett az új főtitkár.
Az 1960-as évek közepén Drezdából hálókocsiban utaztam hazafelé Budapestre. A fülkében ketten ültünk. Balogh Edgár valamelyik könyvét olvastam, amely útitársam számára jó apropónak bizonyult egy beszélgetés elindításához. Végül az egész éjszakát átbeszélgettük. Ő magas rangú, nyugalmazott kormánytisztviselő és nagy hatalmú politikus volt, akinek hamar megnyertem bizalmát, és így titkokba avatott be. Elmondta: Sztálinnak szúrta a szemét, hogy a magyar pártvezetést zsidók tartják kézben. Ez a ,,sérelem" tovább élt a szovjet pártvezetésben Sztálin halála után is, a KGB kapta azt a feladatot, hogy likvidálja a magyar zsidó pártvezetést.
Az 1956-os magyar forradalmat megelőző három évben a Szovjetunió által megszállt kelet-közép-európai országok közül háromban történtek jelentős tömegmegmozdulások, Kelet-Németországban, Csehszlovákiában és Lengyelországban. Ezeket Nagy Imre miniszterelnök is a magyar forradalom előzményeinek nevezte snagovi jegyzeteiben.
1956 szeptemberétől a Magyar Írók Szövetsége és a Petőfi Kör tagjai kezdtek lendületes politizálásba az Irodalmi Újság és a Magyar Hírlap hasábjain. Erőteljesen követelték az új magyar vezetés leváltását és felelősségre vonását, valamint Nagy Imre visszatérését.
Október 16-án Szegeden megalakul a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, az első, párttól független ifjúsági szervezet. Ettől kezdve az ifjúság erőteljes megmozdulásokat kezdeményez Budapesten a Műegyetemen, ami aztán kiterjed az egész országra. A diákok követeléseiket pontokba foglalták, amelyeknek középpontjában a többpártrendszeren alapuló demokrácia és a nemzeti függetlenség állt.
Október közepén a hatalom október 25-re meghirdeti az ún. diákparlamentet, amelynek első ülését a Parlament épületében a Dolgozók Ifjúsági Szövetsége szervezésében kívánták volna megtartani. Ezzel akarták kifogni a szelet az ifjúság egyre forradalmibb hangulatú vitorláiból. Erre már nem került sor.
Október 23-án késő délután a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem egyik küldöttjeként erre az eseményre utaztam Miskolcról Pestre. Indulás után nem sokkal jött a kalauz a hírrel: fiúk, kitört a forradalom Pesten.