A több mint száz résztvevővel szervezett gazdafórumon Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök köszöntőjében kiemelte: a megyei önkormányzatok partnerei szeretnének lenni a gazdáknak, a mezőgazdaság jelenlegi ,,túlélési és lehetetlen állapotán" pedig csak közös munkával, sikeres és kiszámítható jövőkép kialakításával lehet túllépni. Bár a mezőgazdasági termelési kapacitás mindhárom megyében visszaesőben, a falvak eltartóképessége továbbra sem elhanyagolható. Az önkormányzatok és a gazdatársadalom közötti jelenlegi kapcsolatokat új tartalommal kell feltölteni — fogalmazott Borboly, aki szerint a megyei tanácsok ezentúl feladatuknak tekintik a termékértékesítés javítását közösségi beruházások megvalósulása által.

Elnöki meglátások
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke szerint a vidék megerősítésével, szakszerű és eredményes gazdálkodással a jelenlegi gazdasági krízisből könnyebben ki lehet lábalni. Arra kell törekedni, hogy a faluhoz kötődést és a fiatalok itthon maradását támogassák az önkormányzatok. Tamás is a gazdatársadalom és a szakmai szervezetek önkormányzati támogatását ígérte, most keresik hozzá a megfelelő jogi formákat. Meg­látása szerint az önkormányzatok és a gazdálkodók között a megyei tanácsok hatáskörébe rendelt agrárkamarák létrejöttével javult a kapcsolatrendszer, hathatósabb segítséget tudnak nyújtani a gazdák gondjainak megoldásában. Nagyon előnyösnek tartja a megyehatárokon átnyúló közös érdekképviselet megalakítását, ezáltal a gazdák könnyebben hallathatják hangjukat akár a hazai, akár az unió politikumánál.
Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke szerint élénkíteni kell a szervezeti munkát, fel kell rázni a gazdákat. A székelyföldi megyéknek közösen kellene fellépniük az agrárkamarai törvény legmegfelelőbb formájának elfogadásáért Nem szabadna mindent profitalapra helyezni, a jelenlegi helyzetben ugyanis viszonylag kevés gazda engedheti meg, hogy fizessen a szaktanácsadásért és egyéb szakmai szolgáltatásokért.

Uniós változások előtt
Tánczos Barna, a szaktárca államtitkára a vidékfejlesztési terv pályázati lehetőségeiről és a mezőgazdasági támogatások jelenlegi és várható formáiról tartott előadásában kiemelte: hatalmas uniós és jelentős hazai pénzösszeg — több mint tízmilliárd euró, aminek nyolcvan százaléka uniós forrásból — használható fel a vidék és a mezőgazdaság fejlesztésére, csak tudni kell eredményesen pályázni. A vidékfejlesztési terv 27 fejezetéből 18-ra indították el a pályázhatóságot, az eddig elnyert pénzösszegeknek 6,6 százaléka került a három székelyföldi megyébe. Kovászna megye a Fiatal gazdák megtelepedése vidéken (2,1 millió euró értékben kötöttek szerződést), a Gazdaságok korszerűsítése (11,1 millió euró) és a Termelői csoportok támogatása című fejezeteknél áll a legjobban, Hargita megye viszont eredményesebb az Erdészeti infrastruktúra korszerűsítése és a Félig önellátó gazdaságok támogatása című fejezetnél. Tánczos elismerte, hogy a támogatási rendszer jól megalapozott javaslatra meg is változtatható, de ehhez megfelelő szervezeti és politikai nyomás, valamint szakmai érvrendszer szükséges.
Az unió 2013-tól alapjaiban meg szeretné változtatni a mezőgazdasági támogatások rendszerét és a közös agrárpolitikát. Némelyek a mostani támogatási formák és összegek megmaradását látnák jónak, mások állandó farmszintű támogatási összeget, megint mások pedig a támogatások lefaragását szorgalmazzák. Az államtitkár szerint Romániának minél hamarabb meg kell találnia azokat a farmméreteket, melyek gazdaságilag és szociálisan is életképesek, és a jövőben a támogatások célirányosan csak ezekhez kerülnének. Javaslat is elhangzott erre vonatkozóan: a mezőgazdaságban dolgozók korai nyugdíjaztatásának támogatásával — ez a vidékfejlesztési terv egyik, az unió által támogatott, de még nem pályázható fejezete — a mezőgazdasági területeladás vagy -átadás folyamata felgyorsulna.

Kamarai terjeszkedés
A fórumon bemutatták a megyei agrárkamarák szerkezeti felépítését és tevékenységi körét is. Mint ismeretes, a megyei agrárkamarák decentralizált közintézményként működnek a megyei tanácsok alárendeltségében, állami támogatásból és saját jövedelemből biztosítják a működésükhöz szükséges pénzalapokat. Az agrárkamara-rendszert ki szeretnék terjeszteni a községekre is. Az előadásokat követő hozzászólásokból kiderült a közös érdekképviselet kialakításának igénye, fontosnak tartják a termelők hatékony részvételét az ágazatokat érintő stratégiák, törvények kidolgozásában, a termékértékesítési gondok hatékony megoldásában. Több javaslat összegzése után a résztvevők szándéknyilatkozatban rögzítették a szövetség céljaira és tevékenységére vonatkozó elképzeléseket.
Az alakuló közgyűlés megszervezésével, a kezdeményezés széles körű tájékoztatásával és az alapszabályzat kidolgozásával mindhárom megyéből három fórumrésztvevőt bíztak meg. Háromszéken Könczei Csaba igazgató, Kozma Béla mérnök és ifj. Orbán Miklós vállalta a további szervezési munkát. Egybehang­zó vélemény volt, hogy a születő szerveződést jogilag is be kell jegyezni az így elnyerhető előnyök kihasználásáért. A gazdák jobb tájékoztatása érdekében Székely gazda című, havonta megjelenő szaklapot is létrehoznak, amelynek tervezetét a fórumon bemutatták.

A szándéknyilatkozat pontjai:
— Létrehozzák a párbeszéd fórumait, egyeztetéseket szerveznek a gazdák problémáit és azok megoldási javaslatait megvitatandó.
— Támogatják a székelyföldi gazdák piacra jutását és termékeik piaci értékesítését.
— Támogatják a gazdák és helyi termelők szakképzését az agrárszektor humánkapacitásának fejlesztése érdekében, felsőbb fórumokon közbenjárnak.
— Közösen lépnek fel a román és a magyar kormánynál, valamint az Európai Unió döntéshozó testületeiben, hogy a székelyföldi gazdatársadalom hozzájusson a fejlődéshez szükséges támogatásokhoz.
— Mindent megtesznek a helyi gazdák, élelmiszer-feldolgozók működését gúzsba kötő szabályok, adminisztratív terhek feloldásáért.