Az elmúlt hét magyarországi közéleti vitáinak középpontjában az erkölcstelen végkielégítésekről hozott Fidesz-törvény állt, amelyet az alkotmánybíróság elutasított és visszaküldött az országgyűlésnek.
A törvény a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések 98 (kilencvennyolc) százalékos adójáról beszél, ami a kétmillió forintot meghaladó végkielégítésekre érvényes. * Ezt az alkotmánybíróság gyors döntése elfogadhatatlannak ítélte. A legfőbb kifogás, hogy a törvény kiterjed a közszolgálatban dolgozókra is. Ezek után a Fidesz frakcióvezetője azt nyilatkozta, hogy a visszautasított törvényt változatlan formában újra benyújtják. Lázár János azt is kifejtette, hogy az alkotmánybíróság hatásköre nem terjedhet ki azokra a területekre, ahol ún. népszavazási tilalom van. * Húsz év után tehát először kérdőjelezte meg egy kormányon lévő párt az alkotmánybíróság kompetenciáját. * Az ellenzék — főleg az MSZP — politikusai élesen bírálták a számukra elfogadhatatlan fideszes álláspontot, amely gyengíti a jogállamban oly fontos ellenőrző szervezetek hatáskörét. Amire Lázár János úgy replikázott: ,,...ha nem oldjuk meg ezt a számunkra elfogadhatatlan kérdést, az erkölcstelen végkielégítések gubancos ügyét, a szocik egészen egyszerűen a pofánkba röhögnek." * Tiltakoztak a szakszervezetek is, a pedagógusok szakszervezete például egyetért a törvény lényegével, elfogadhatatlannak és tényleg jó erkölcsbe ütközőnek ítéli a végkielégítések zömét, de a határt például három és fél millió forintban állapítaná meg. * Sólyom László volt államfő és alkotmányjogász is jogszerűnek ítéli az alkotmánybíróság vitatott döntését. Felkereste a Sándor-palotában Schmitt Pál köztársasági elnököt is, hogy hangot adjon ellenérzésének az alkotmánybíróság jogkörének tervezett csorbításával kapcsolatban. * Megszólalt Orbán Viktor is. A miniszterelnök azt fejtegette, hogy ez az ügy, akárcsak a magánnyugdíjpénztárakról folyó vita, világosan jelzi az ellentétet az alkotmány paragrafusai és a folyton alakuló valóság között, ezért aztán az alaptörvényt módosítani kell. Köztudott, hogy tavaszra tervezik az új alkotmányt, amelyen több munkacsoport is dolgozik. * Megszólalt a magánnyugdíjpénztárak pénzének a költségvetésbe való átirányításával kapcsolatban — a lépést az ellenzéki politikusok lenyúlásnak, durvábban egyszerűen lopásnak nevezik — Matolcsy György gazdasági miniszter is, aki a hárommillió magánnyugdíjpénztár-tag 98 százalékának az állami nyugdíjalapba való visszalépésével számol... * Nyilvánosságra hozták az egy éve letartóztatásban levő, a néhány évvel ezelőtti hídblokád során elhíresült Budaházi György bombamerényleteinek megdöbbentő adatait. A vizsgálat szerint Budaházi állt a Magyarok Nyilai szervezet szocialista politikusok lakásai ellen szervezett merényletei mögött, s amint kiderült, még számtalan más merényletet is terveztek, legalábbis a lehallgatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint, de ezek szerencsére nem jöttek össze... * Tarlós István, Budapest új főpolgármestere bejelentette, hogy megindult a Demszky-korszakban történt privatizációs szerződések felülvizsgálata. * Végre leszedték Budapest útjairól a traktorokra vonatkozó, behajtani tilos táblákat, melyekkel Demszky Gábor exfőpolgármester az agrártüntetők budapesti tiltakozásait akadályozta meg, és Horváth Csaba szocialista várospolitikusnak ajándékozták örök emlékül.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.