Az első Fidesz-kormány idején rendezni kívánták az anyaország és a határon túli magyarok közötti viszonyt.
Az erre előkészített jogszabály státustörvényként indult, azaz a határon túli magyarok jogállását lett volna hivatott szabályozni, aztán hosszas viták után kedvezménytörvénnyé silányult. Rég nem hallottunk róla, de még mindig érvényben van. Holnap a magyar Országházban hatéves szünet után ismét összeül a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelynek egyik témája az Országgyűlés által 2001. június 19-én elfogadott, a szomszédos államokban élő magyarokkal kapcsolatos jogszabály módosítása.
A 2001-ben 306 igen, 17 nem szavazattal, valamint 8 tartózkodással elfogadott jogszabály leszögezi: a hatálya alá tartozókat a kultúra területén a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg Magyarországon.
Naptári évenként három hónapra adható ki számukra munkavállalási engedély. Munkavállalásuk idején a magyar társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járuléknak megfelelő összeget kötelesek fizetni, s ennek fejében külön jogszabályban rögzített meghatározott körű egészségügyi és nyugdíjellátásra szereznek jogosultságot. Az azonnali egészségügyi ellátást igénylők a kétoldalú szociális biztonsági egyezmények szerinti feltételeknek megfelelően részesülnek orvosi segítségben.
A törvény hatálya alá tartozók évente négy alkalommal 90 százalékos utazási kedvezményben részesülnek a belföldi helyközi tömegközlekedési eszközökön, a 6 éven aluliak és a 65 év felettiek díjmentesen utazhatnak.
A törvény különféle támogatásokat nyújt a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanulóknak, valamint a szomszédos országokban magyar tannyelven oktató, magyarországi továbbképzésben részt vevő pedagógusoknak. Ösztönzi a magyar nyelven oktató felsőoktatási intézmények (tagozat, szak) létesítését a szomszédos államokban, s kimondja, hogy szülőföldjén nevelési-oktatási, valamint taneszköz-támogatásban részesül az a legalább két kiskorú gyermeket nevelő szülő, akinek gyermeke magyar nyelvű nevelésben vagy oktatásban vesz részt.
A jogszabály kimondja azt is, hogy a Magyar Köztársaság támogatja a szomszédos államokban élő magyar nemzeti közösségek céljait elősegítő szervezeteket.
A törvény által meghatározott kedvezmények igénybevételére arcképes magyar igazolvány, illetve magyar hozzátartozói igazolvány szolgál. A magyar igazolvány igénylésekor kérni lehet az annak mellékleteként szolgáló, diákkedvezményekre jogosultságot biztosító diákigazolványt, továbbá a törvényben rögzített pedagógus- és oktatói kedvezményekre jogosultságot adó pedagógusigazolványt, illetve oktatói kártyát is.
Az igazolvánnyal alanyi jogon járó kedvezmények Magyarországon vehetők igénybe. Az alanyi jogon járó kedvezményeken túl az érvényes igazolvánnyal rendelkezők számára számos területen támogatás iránti kérelem benyújtását is lehetővé teszi a törvény.
2003. június 23-án az Országgyűlés az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlása alapján módosította a kedvezménytörvényt. Erre azért került sor, mert — az indoklás szerint — hatályba lépése óta az eredeti jogszabály vitát váltott ki, feszültséget okozott Magyarország és érintett szomszédai, valamint az európai szervezetek között, számos elemében túlterjeszkedett a nemzetközi jogban kialakult szokásokon, illetve a nemzetközi szerződések keretein. A módosítás szövegét a MÁÉRT 2003. májusi ülésén véglegesítették.
A jogszabály preambulumában ,,az egységes magyar nemzethez tartozás" megfogalmazást a ,,magyar kulturális örökséghez való kötődés" kifejezés váltotta fel. A módosított változat a Velencei Bizottság ajánlása alapján különbséget tesz az oktatási és kulturális, továbbá az egyéb célú kedvezmények tekintetében. Eszerint az oktatási és kulturális tárgyú kedvezmények annyiban egyeztethetők össze a hátrányos megkülönböztetést tiltó nemzetközi rendelkezésekkel, amennyiben azok az érintett etnikai csoport és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok elmélyítését és élénkítését szolgálják.
A változtatás után a státustörvény világosan elválasztja egymástól a Magyarországon nyújtott kedvezményeket a szomszédos államokban biztosított támogatásoktól. A szomszédos állam egyetértése — amennyiben az érintett ország azt igényli — csak a támogatások folyósításának rendjére vonatkozhat, a megállapodások keretéül a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok szolgálhatnak.
Az utazási kedvezményt ezentúl csak célhoz kötötten lehet biztosítani, igénybevételénél — a törvény álláspontja szerint — vélelmezni kell a kulturális vagy oktatási célból történő felhasználását. Az utazási kedvezmények köre kiszélesedett a belföldi helyközi közlekedésben a menettérti viszonylatra, ahol a 90 százalékos kedvezményt évente négyszer lehet igénybe venni.
A törvény szövege kitért arra is, hogy a magyar nemzetiségűeknek biztosított kedvezményeket és támogatásokat az EU-csatlakozás után azon uniós tagállamok állampolgárai számára is hozzáférhetővé teszik.
