A Múló évek sodrásában című kötet — Charta Kiadó, Sepsi­szentgyörgy, 2010 — törzsanyagát tekintve közösségi alkotás. Dr. Nagy Lajos többszöri leveles, telefonos, élőszavas noszogatás után az 1959-es marosvásárhelyi évfolyam orvostan- és gyógyszerészhallgatóiból ,,kihegedülte" egyetemi éveik emlékeinek visszaidézését, majd az országban és a nagyvilágban szertefutó orvosi-gyógyszerészi élet­pályák csomópontjait és tanulságait foglalta könyvborítók közé.
Ez a szerkesztési elképzelés azért is figyelemre méltó, mert a kérdéses évfolyam hallgatóinak társadalmi eredete, a múlt század 50-es éveinek osztályharcos torzulásai, majd a nemzetpolitikai szintre felgyűrt román nacionalizmus tombolása eleve nem tette lehetővé, hogy az egy évjárathoz tartozók közösségeket alkossanak, sőt, különféle összeesküvés-elméletek kitalálásával, iskolai kicsapásokkal, koncepciós eljárásokkal és perekkel akadályozta is ezt.
Dr. Nagy Lajos könyvével megkísérli a lehetetlent: hatvan év múltán szervezi közösséggé közben az e világba és sajnos, a másvilágba is szétszéledt osztály- és osztályos társait. Sikerrel.
A Styx folyó vizén Kharón ladikján átevezett évfolyamtársak sommás életpályáját a hozzájuk közel álló kollégák vázolják. Az önéletírásokból és a visszaemlékezésekből kirajzolódó életpályák nem lennének értelmezhetőek, ha egymásra dobált ölfahasábok­ként állnának előttünk. Emiatt szerzőnk több­témájú bevezetőjében rendező pályaudvarra tolatja az élettörténeteket. Először is plasztikus körképet rajzol a korabeli Ma­ros­vásár­hely szellemi műhelyeiről és épített örök­sé­gének akkori állapotáról. A bemutatók szub­jektívek, személyes visszaemlékezések fénye is bedereng az emlékezés ablakain. Vá­zolja továbbá, hogy miként, milyen politikai, nacionálkommunista nyomásra került a Sza­mos-partról a Maros-partra a Ma­ros­vásár­helyi Orvostudo­mányi és Gyógy­sze­részeti Egye­tem. Meg­jelenik a Magyar Auto­nóm Tarto­mány, majd a Maros Magyar Au­tonóm tartomány belső világának képe, az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc hatása az akkoriakra, majd a magyar pártvezetéssel együtt kifundált megtorlások áradata.
A múltba látó és láttató könyv személyes hangú önéletírásai és visszaemlékezései száz- és százféle egyéniséget és személyiséget úgy szerveznek együvé, hogy az írások egyéni íze, zamata is megőrződjék. Kor- és egyben politikai kórrajzok gyűjteménye ez a kötet.
Dr. Nagy Lajos rétyi írói műhelyét az ezekben az években sorjázó könyveivel együtt képletesen a Dobolyka-tető fölé emeli. Helyi kötődései nem csupán színezőanyagként épülnek be a könyv szövetébe, hanem egy vidéki értelmiségi kiemelkedési képességét példázzák annak az ingoványnak az iszapjából, amelybe a könyvében múlt századból kivágott hatvan esztendő próbálta belefojtani. Dr. Nagy Lajos rétyi lakása évtizedeken át a Kárpát-medence magyar értelmiségéhez tartozó írók, költők, zenészek, képzőművészek, orvosok találkozóhelye volt.
A Múló évek sodrásában kötetével ezeket a rétyi találkozásokat más dimenzióba helyezi. Zömében a könyv szereplőinek az előjegyzésére alapozott kiadás ugyanis a Kárpát-medencébe, Európába, bizonyos szegmenseit tekintve az észak-amerikai kontinensre is átsodródott orvosokat, gyógy­szerészeket hívja lelki hazatérésre.