Diszkriminációról Kelet-Európában
A kárpátaljai magyarok 25 százaléka, míg a felvidéki magyarok 13 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt évben hátrányos megkülönböztetés érte származása miatt — áll a Tárki kutatásában, mely arra is kitér, az Ukrajnában élő magyarok 21 százaléka, míg a szlovákiai magyarok 9 százaléka hagyná el biztosan az országot, amennyiben ezt megtehetné.
A kutatás alapján megállapítható, hogy legnagyobb mértékben az ukrajnai magyarok és a lengyelországi ukránok tapasztalnak ellenük irányuló diszkriminációt, míg a legkisebb egy-, illetve háromszázalékos megkülönböztetésről a magyarországi szlovákok és a fehéroroszországi lengyelek számoltak be.
Módosítják a kettős állampolgárságot szankcionáló törvényt
Szlovákia módosítani fogja azt a törvényt, amely szankcionálja a kettős állampolgárság felvételét — jelentette ki Iveta Radicová szlovák miniszterelnök, aki a washingtoni Woodrow Wilson Nemzetközi Tudósközpontban tartott előadást hazájának rendszerváltásáról és euroatlanti integrációjáról. Elmondta, a folyamatban lévő törvénymódosításról tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki ezt megértően tudomásul vette.
A szlovák külügy hallgat
A szlovák külügyminisztérium nem kíván reagálni Ján Slota újabb kirohanásaira Magyarország, illetve a szlovák kormány ellen. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján ismét bírálta Orbán Viktor miniszterelnöknek, illetve a magyar kormánynak a határon túli magyarokkal kapcsolatos intézkedéseit és terveit. Ugyanakkor élesen támadta a szlovák kormányt is, hogy semmit sem tesz a ,,magyar veszély" elhárításáért. Slota szerint a szlovák kormány túl békülékeny és meghátráló a magyar politikával szemben, holott ,,teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarország valamit tervez".
Palesztina a Biztonsági Tanács segítségét kéri
A Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte tegnap Mahmúd Abbász palesztin elnök a megszállt palesztin területeken folytatott izraeli telepbővítés megtárgyalására. Izrael hétfőn jelentette be, hogy jóváhagyta 1300 lakás felépítését a főleg arabok lakta Kelet-Jeruzsálemben és annak környékén.
Ali Agca a Vatikánt vádolja
Mehmet Ali Agca, a néhai II. János Pál pápa merénylője azt állítja, Ausztriából szerezte azt a fegyvert, amellyel az egyházfőt súlyosan megsebesítette, és megbízója Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár volt. A januári szabadulása óta kedden este a török állami televízióban adott első részletes interjújában Agca a Vatikánt tette felelőssé a pápa ellen 1981. május 13-án elkövetett sikertelen merényletért. Azt mondta, a Szentszék célja az volt, hogy a merényletet a kelet-európai titkosszolgálatok nyakába varrja, és ezzel gyengítse a kommunista rendszert.
Irán mégsem tárgyal
Irán nem fog tárgyalni atomprogramjáról a nagyhatalmakkal — jelentette ki tegnap Mahmúd Ahmadinezsád. Az iráni elnök kijelentései valószínűleg tovább mélyítik az Egyesült Államok és nyugati szövetségeseinek kétségeit azt illetően, hogy lehet-e az iráni atomprogramról szóló, holtpontra jutott vitában tárgyalásos úton megoldást találni. ,,Már többször is jeleztük, hogy nukleáris jogaink nem képezik megbeszélés tárgyát. Csak nemzetközi problémák megtárgyalására vagyunk hajlandóak, mint például a béke megszilárdítása" — mondta az iráni elnök.
Sarkozy aláírta
Nicolas Sarkozy francia elnök aláírta a vitatott nyugdíjreformot, amelyet tegnap közölt a francia hivatalos közlöny. A nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 60-ról 62 évre történő fokozatos emelését előíró törvény kihirdetésére alig néhány órával azután került sor, hogy azt az alkotmánytanács kedden jóváhagyta. A szeptember óta tiltakozó megmozdulásokat és az országot lebénító sztrájkokat kiváltó nyugdíjreform végigvitelét Sarkozy korábban mandátuma legfőbb célkitűzéseként jelölte meg. A reform kihirdetése ezért a másfél év múlva esedékes elnökválasztás előtt új fejezetet nyit az elnök politikájában, amit Sarkozy kormánya átalakításával kíván indítani.