Folytatná a kormány az oktatási törvénytervezet felelősségvállalással történő elfogadását, miután az alkotmánybíróság tegnap közzétette döntésének indoklását, az ellenzék azonban teljesen másként értelmezi a taláros testület ítéletét, szerintük a parlamenti vitát kellene folytatni. A bírói testület igen ellentmondásosan foglalt állást: szerintük nem megalapozott a gyorsított eljárás, de nem is tudják azt megakadályozni. A jogszabály sorsa így továbbra is bizonytalan.
Nem tudja a jobb kéz...
Az alkotmánybíróság múlt heti döntésében alaptörvénybe ütközőnek ítélte meg a kormánynak az oktatási törvénytervezetért való felelősségvállalását. A taláros testület szerint a kormánynak nem lett volna joga visszavonni a szenátus napirendjéről az oktatási törvénytervezetet annak érdekében, hogy elindítsa a felelősségvállalási folyamatot.
A tegnap közzétett indoklás azonban igencsak ellentmondásos. Egyfelől leszögezik, hogy a kormány nem bizonyította, mi teszi szükségessé a sürgősségi eljárást, hiszen a jogszabályt csak a 2011 őszén kezdődő tanévtől alkalmaznák. A testület szerint a hatalomnak azt sem sikerült igazolnia, hogy a szenátus oktatási szakbizottságában megrekedt a jogszabálytervezet, és ezért vált volna szükségessé a gyorsított eljárás. Intézményi konfliktus alakult ki a parlament és a kormány között, sérült a törvényhozás hatásköre — állapították meg a bírák. Ugyanakkor azonban azt is leszögezik: nem hagyhatják jóvá Mircea Geoană arra vonatkozó kérését, hogy kötelezzék a kabinetet a folyamat leállítására. Ez ugyanis meghaladja a taláros testület hatáskörét — állítják a bírák.
Előre tűzön-vízen át
Emil Boc kormányfő éppen erre hivatkozva jelentette be, hogy folytatják a felelősségvállalási procedúrát. A kormányfő azt is elmondta: az alkotmánybíróságon belül sincs többségi álláspont: négyen egyféleképpen foglaltak állást, négyen másként látják a helyzetet, a kilencedik bíró pedig különvéleményt fogalmazott meg. Amellett, hogy az alkotmánybíróság nem jogosult az eljárás megszakítására, még két olyan fejlemény történt, amit a bírák múlt heti döntésükkor nem vettek figyelembe — érvelt a kormányfő, emlékeztetve arra, hogy a törvényhozó testület vezetősége korábban rábólintott a felelősségvállalási procedúrára, másrészt az ellenzék benyújtotta a bizalmatlansági indítványt, amelynek nyomán meg kellett volna tartani a bizalmi szavazást. Boc szerint a szenátusi házelnök által kifogásolt, a parlament és a kormány között felmerült "alkotmányos természetű jogi konfliktus" megszűnt abban a pillanatban, amikor a parlament vezetősége zöld jelzést adott a kabinet felelősségvállalási eljárására. Hasonló álláspontra helyezkedett az RMDSZ is: Markó Béla RMDSZ-elnök szerint folytathatják a felelősségvállalást. A procedúra következő lépése a benyújtott bizalmatlansági indítvány felolvasása, majd annak vitája és a bizalmi szavazás. Ezek időpontjáról a parlament vezetőségének kell döntenie jövő héten.
Băsescunak hátra arc
Az ellenzéki pártok vezetői szerint azonban visszaélést követ el a kormány, ha folytatja a felelősségvállalási folyamatot. Mircea Geoană szerint össze kell hívni a két ház állandó bizottságait, és ott kell dönteni a parlamenti vita folytatásáról. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint nyilvánvaló törvénytelenséget követ el a hatalom, ha folytatja a felelősségvállalást. Tegnap este még azt is kilátásba helyezte, hogy beindítják a Traian Băsescu tisztségéből való felfüggesztését célzó eljárást, ha az államfő kihirdeti az oktatási törvényt.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
