Amint egy korábbi lapszámunkban már beszámoltunk, szakminiszteri rendelet értelmében a fagyasztott tenyészanyag megvásárlása és szétosztása a megyei egyesület hatáskörébe tartozik. A nemesítési hivatalnak ezután csak a mélyhűtésre használt folyékony nitrogén beszerzését és tárolását kell biztosítania, ami — legalábbis idén — továbbra is ingyenes marad. A fagyasztott ondót az állattartók állami támogatással vásárolhatják meg az egyesülettől és a beondózóktól. Az állami támogatás a tenyészbika értékétől függően adagonként hat és hét lej közötti. Mivel az állami támogatás sok esetben nem fedezi a költségeket, a különbözetet a tehéntartónak kell kifizetnie. Amint várható volt, a bikatelepek a rendelet életbelépésekor drágítottak, így egyes dózisok 10—12 lejbe is kerülhetnek. Az egyesületnek az új feladat átvételéhez továbbá meg kell szereznie az országos nemesítési ügynökség felhatalmazását, szerződést kell kötnie a megyében működő 63 beondózó technikussal, a hónap végi zárásokat pedig összesítenie kell. A feladatok elvégzésére szakembert kell alkalmaznia, aki a pénzügyi elszámolásokért is felel.

A megyében eddig évente 35—40 000 adagra volt szükség, az állatlétszám csökkenése miatt várhatóan az ondószükséglet is csökken. Az egyesület vezetősége a támogatás további folyósítása érdekében tanácskozott a megye nagyobb tejtermelőivel. A kézdivásárhelyi megbeszélésen jelen volt Gheorghe Neata, az országos nemesítési ügynökség vezérigazgatója. Az igazgató szerint az ondó támogatása még két évig lesz érvényben. A tevékenységet tehát érdemes megszervezni, sőt, megtörténhet, hogy jövő évtől az egyesületeknek a tehenek törzskönyveztetését is át kell venniük. Ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hústermelésre, hiszen normális körülmények közt a Romániának leosztott hárommillió tonnás évi tejkvótát 500—600 000 fejőstehénnel meg lehet valósítani, és a fennmaradó 1 vagy 1,1 milliónak más hasznosítást kell találni (statisztikai adatok szerint tavaly év végén 1,7 millió fejőstehén volt az országban). Ezért javallott a húsfajtákkal való keresztezés, a borjak különféle értékesítése. Az igazgató véleménye szerint húsmarhatenyésztésben a pirostarka tiszta fajban is jó eredményekre képes, de gazdaságilag nem tudja felvenni a versenyt a húsfajtákkal. Megerősítette, hogy most a tehéntartó gazda bármilyen fajtát nevelhet, amit éppen óhajt, és a fagyasztott ondót is az egyesület bárhonnan, akár külföldről is megvásárolhatja.

A megbeszélésen jelen volt Ioan Bălan, a Covalact ügyvezető igazgatója is, aki megnyugtatta a jelenlevőket, hogy az amerikai befektető társaság nem szándékszik bezárni az általuk nemrég megvásárolt tejgyárat, sőt, több millió eurós befektetéseket fognak eszközölni. A közeljövőben új hűtőtankokat és tejszállító autókat vásárolnak, de semmiképp sem fognak a tejtermelők farmjain (segítségként) befektetni. A tej átvételi ára a mennyiség és a minőség függvényében változik, a nagy tejtermelőkkel pedig hajlandók egyénileg is tárgyalni az árról. Az ügyvezető felajánlotta, hajlandók az egyesület leendő szakemberének a bérét állni. Ismét felmerült, a megyei egyesület anyagi gondokkal küzd, a közgyűlés által meghatározott, tehenenkénti kétlejes tagdíjat ugyanis idén csak négy helyi egyesület folyósította. A találkozón megjelent közel ötven tejtermelő konkrét segítséget ígért.

A gazdanap folytatásában dr. Bandean István, az állatorvosi hatóság tejminőségért felelő szakembere a higiénikus tejnyerés szabályait mutatta be. Az általuk végzett tejminőségi mérések az utóbbi időben javulást mutatnak, de még most is jóval több a gyengébb minőségű tej. Pedig alig több, mint egy év áll rendelkezésre az uniós normák teljesítésére, ugyanis 2009. január elsejétől a tejgyárak csak extra minőségű tejet vehetnek át (a határérték milliliterenként 100 000 összcsíra és 400 000 szomatikus sejt).