Egy másik rendelkezés szerint a felnőtteknek diszkrimináció nélkül — koruktól, nemüktől, fajuktól, etnikai, politikai és vallási hovatartozásuktól függetlenül — joguk van a szakképzéshez. A vita során a jogi bizottság elnöke, az SZDP-s Toni Greblă bírálta az előírás elfogadását. Elismerte ugyan, hogy a kisebbségeknek joguk van identitásuk megőrzésére a nyelv, kultúra és népszokások segítségével, de fölöslegesnek látja a felnőttek anyanyelvű szakképzését, ez akár kedvezőtlen is lehet a kisebbségi közösség tagjai számára. Példaként hozta fel, hogy ,,a világ országainak többségében" a számítógépes ismereteket angolul tanítják. Válaszul Albert Álmos kifejtette, hogy tanulni a legkönnyebben és legeredményesebben mindenki az anyanyelvén tud. Kitért arra is, hogy ma már a számítógépes nyelvezet is nagyon változékony, sok nemzet saját nyelvén készít programokat. Cristian Rădulescu DLP-s frakcióvezető szerint a jogszabálynak egyetlen hibája, hogy a kezdeményezők között túl sok az RMDSZ-es. A tervezet azonban nemcsak a magyaroknak előnyös.

Béremelés és elbocsátás
A közalkalmazottak a jövő évben visszakapják az idei bércsökkentéssel elvett pénzük egy részét, ehhez azonban előbb csökkenteni kell a létszámukat — jelentette ki Emil Boc miniszterelnök. A bérnövelés mértéke még nem ismert, korábban 11—15 százalékos béremelésről beszéltek a kormánypárti politikusok és a pénzügyminisztérium illetékesei. Ennek egyik feltétele a közalkalmazottak egy részének leépítése, hiszen a kabinet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelmegállapodás értelmében meghatározott keretösszeget fordíthat a bérekre 2011-ben. Így az év végéig várhatóan 26 000 közalkalmazottat bocsátanak el. Boc bejelentette azt is, hogy a közalkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó törvénytervezetet a kormány úgynevezett felelősségvállalással, vagyis gyorsított eljárással terjeszti a parlament elé november 22-ig. Azért sietnek, mert Románia csak akkor kaphatja meg január közepén a tavaly kötött húszmilliárd euró értékű hitelmegállapodás soron következő részletét, ha az év végéig megszületik az egységes bértörvény. A valutaalap feltételként szabta a jövő évi költségvetésről szóló törvény elfogadását is, amelyet a kormány csak akkor terjeszthet a parlament elé, ha a bértörvényt már elfogadták. A hitelrészlet lehívásához a nyugdíjtörvény elfogadása is szükséges.

Nem kell kvórum
Módosította tegnap házszabályát a képviselőház. A vitáról és a szavazásról az ellenzéki pártok kivonultak, ennek ellenére a te­remben ülők elfogadták, hogy az állandó bizottság ülésein többé nincs kötelező kvórum, a döntéseket a jelenlevők többségi szavazatával hozzák. Az SZDP és az NLP továbbra is bojkottálná a Roberta Anastase házelnök által vezetett üléseket, és az alkotmánybíróságon támadja meg a módosítást. Többek között azzal is vádolják a hatalmon levőket, hogy elrontották az elektronikus szavazórendszert. Távozásuk után a házelnök névsorolvasást kért, majd két szavazási tesztet is elrendelt a rendszer működésének ellenőrzésére. A voks után Roberta Anastase bejelentette: ,,173-an szavaztak a képviselőház tevékenységének újraindítása mellett", és azt is hozzátette, hogy az új házszabály szerint a hiányzó par­lamenti képviselők napidíjából 21 százalékot levágnak.

Rendőrbotrány Karácsonykőn
A belügyminisztérium ma indít vizsgálatot Karácsonykőn (Piatra Neamţ) a rendőrség körül kitört botrány miatt. A nyomozást vezető Dan Fătuloiu már kérte a megyei rendőrparancsnok menesztését, mert Aurelian Şoric megtagadta lemondását, sőt, alárendeltjei is kilépéssel fenyegetőznek, ha Bukarest ragaszkodik a leváltásához. Ő maga tagadja, hogy köze lenne a helyi alvilághoz, felettesei azonban elégedetlenek azzal, ahogy a nagy port felvert kávéházi gyilkosságban eljárt. Vasárnap ugyanis egy ember életét vesztette egy kávézóban egy bandák közötti leszámolás során. A fő gyanúsítottat letartóztatták, de a rendőrség távolmaradására még nincs magyarázat, hiszen előző nap egy üzletet is felgyújtott valaki.