Szó esett a tanügyi törvény mihamarabbi elfogadásának lehetőségeiről és folyamatáról, va-lamint az egységes bérezési törvényről, annak változatairól. Ki-derült, hogy múlt pénteken a kor-mányfőnek még nem volt végleges elképzelése a 2011-es fizetésekről. Elhangzott, hogy a parlament mindkét házában, a bizottságokban és minden testületben az RMDSZ-nek mindennap meg kell harcolnia mind a kormánypárt, mind az ellenzék politikusaival, hogy a magyarság érdekeit érvényre tudja juttatni.
A polgármesterek elmondták, érezhető az elégedetlenség, egyre nagyobb a felháborodás a fizetéslevonások miatt a közalkalmazottak körében, a polgármesteri hivatalok alkalmazottjai is kevés pénzért dolgoznak. Az erdővidéki családoknak egyre nehezebb előteremteniük a megélhetéshez szükséges anyagi feltételeket. Az emberek minimálbérért dolgoznak (akinek van egyáltalán munkahelye), de olyan is van, aki éhezik. Szo-ciális segélyeken élnek ezrek Erdővidéken, olyan családok, melyeknek semmilyen más jövedelmi forrásuk nincs.
Át kell gondolnia tehát a szervezetnek, hogy ilyen körülmények közt érdemes-e áldozatokat vállalnia, ugyanis a jelenlegi felállásban az történik, hogy amíg megfeszített munkával a nagyobbik kormánypárttól szeretnénk kicsikarni a magyarságnak oly fontos törvényeket, az ellenzék folyamatos támadásai közepette (bár amúgy egyáltalán nem kívánnak kormányozni ilyen válságos időkben) fennáll a veszélye, hogy eltávolodunk a realitástól, és elveszítjük a tagságot.
Az erdővidékiek felkérték a parlamenti képviselőt és szenátort, hogy tolmácsolja kérésüket a csúcsvezetés felé: az RMDSZ lépjen fel erélyesen, szabjon határidőket, és ha addig nem sikerül elfogadtatni a tanügyi törvényt, az egységes bérezési törvényt olyan formában, hogy az a magyarságnak hasznára váljék, akkor akár a kormányból is lépjen ki.

VÁNCZA TIBOR, az RMDSZ erdővidéki elnöke