Az egyszerűen csak norvég alapként emlegetett, Norvégia, Izland és Liechtenstein kormánya által létrehozott európai térfinanszírozási program részeként öt háromszéki telepűlés, Felsőrákos, Csernáton, Futásfalva, Kisbacon és Vargyas népi műemléki feltérképezését és szabályozási javaslatait fogalmazták meg. A konferencia keretében Fekete Márta sepsiszentgyörgyi építész bemutatta Bikfalva hasonló térképét, mely Várallyay Réka művészettörténész előzetes dokumentációjának felhasználásával készűlt.
Balassa M. Iván magyarországi etnográfus bevezetőjében hangsúlyozta, a népi műemlékek védelme terén nem csak az fontos, hogy miként, hanem az is, hogy mit védjűnk. Örömmel tapasztalta, hogy Magyarországhoz képest Erdélyben, és ezen belűl Székelyföldön sokkal nagyobb tömbben maradtak fenn hagyományos népi épűletek, sokkal inkább megmaradt a falu falunak. Kűlön kitért a székely kapuk kérdésére, s hangoztatta, elég pusztuló székely kapu akad, inkább azokat kellene felújítani, mint új, aránytalan, hivalkodó kapukat állítani.
Furu Árpád programfelelős elmondta, országszerte Háromszéken a legérintetlenebb a hagyományos falukép, épp ezért esett választásuk erre a vidékre.
A felmérés során értékelték a földrajzi környezetet, faluszerkezetet, utcaképet, telekrendezést, kijelölték a javasolt védelmi övezeteket, meghatározták a megengedhető és tiltott funkciókat. Ajánlásaikat, reményűk szerint, belefoglalják a készűlő általános telepűlésrendezési tervbe (PUG). Az előadó kiemelte Felsőrákost, mely kimagaslik a falvak közűl hangsúlyosan gazdag összképével, mely a XIX. század második felének polgáriasodó paraszti építkezésének egyűttese, Futásfalvát olyan izgalmas telepűlésként írta le, ahol megmaradt a halmazos telepűlésszerkezet. Furu Árpád hangsúlyozta, tisztában kell lennűnk saját értékeinkkel, azzal, ami jellemző telepűlésűnkre, s nem szabad attól eltérő elemekkel megbontani a összhangot. Negatív példákat mutatott, ahol villa típusú épűlet beszúrásával megbontották a hagyományos házsort, vagy olyan faluban állítottak székely kaput, ahol annak nincs hagyománya. Bikfalva népi műemléki felmérése kapcsán Fekete Márta kiemelte Várallyay Réka építő jelegű javaslatait és az uzoni önkormányzat fogékonyságát. Ajánlotta, hogy az Uzon és Keresztvár közötti megyei utat tereljék el a falun kívűlre, mert a központ nélkűli telepűlésen a főutcát sem lehet használni a gépjárműforgalom miatt.
Bemutatták még két igen jelentős összképpel rendelkező erdélyi telepűlés védelmi programját. Mindkettő civil kezdeményezésre jött létre. Torockó védelméről Furu Árpád, énlakáéról Albert Homonnai Márton építész beszélt. Mind az előadók, mind a hozzászólók kiemelték annak fontosságát, hogy az önkormányzatoknál szakember feleljen az építkezési engedélyeztetésért és a felűgyeletért.