Bár a klaszterek haszna kétségbevonhatatlan, megítélésük, illetve létrehozásuk módozatának tekintetében egyelőre igencsak éles különbözőségek tapasztalhatók országról országra.
Ez volt az egyik legnagyobb tanulsága annak a konferenciának, amelyet a Romániai Gyáriparosok Egyesülete (UGIR 1903) és a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (Asimcov) rendezett az elmúlt hét végén.
A sepsiszentgyörgyi találkozón szinte egyértelműen kirajzolódott, hogy az Egyesült Államokban még a múlt század hetvenes éveiben útjára bocsátott, a jó értelemben vett szövetkezeti rendszer szinonimájának tekinthető klaszterrendszer Romániában csak az elvek, míg Magyarországon már a gyakorlati megvalósítás szakaszában találhatóak.
Mihai Pocanschi, a fejlesztési középrégió ügynökségének igazgatója az általa igazgatott intézménynek a téma iránti nyitásáról beszélt, ingyenes információs hajlandóságát hirdette, ám gyakorlati tapasztalatok híján meg is rekedt ezen a szinten.
Vajda Lajos, az Asimcov ügyvezető igazgatója előadásában már alapfogalmakat szerezhettünk az egy-egy gazdasági ágazat klaszterei működésének mozgatórugóiról, az illető ágazat gazdasági szereplőinek egymásra utaltságáról, együttműködésük perspektíváiról. A faiparban létesített ProWood klaszter létrehozásával úttörő munkát végző Asimcov lehet a hazai klasztermozgalom kovásza, ami a székelyföldi gazdasági fejlődésnek nyithat új távlatokat, illetve segíthet annak a gondolkodásmódnak az átalakításában, amely a vállalkozókat egyelőre a külföldi piacok felé fordítja, holott a romániai, főleg a bukaresti piac meghódításra vár.
Egészen más dimenziókat villantott fel a Magyarországi Klaszterek és Hálózatok Szövetségének elnöke, majd az AGK Klaszter menedzsere, Berkes Béla előadása. Szentpéteri István elnök szerint az elmúlt években kormányzati ellenszélben sikerült felépíteni a magyarországi klaszterrendszert. A korábbi kormány előbb haszontalannak, ezért támogatásra méltatlannak tartotta a klaszterek létrehozatalát, aztán átestek a ló túloldalára, és nyakló nélkül nyújtottak támogatást. Ezzel párhuzamosan olyan feltételrendszert állítottak fel, amely egyértelműen jelezte: kiválasztottaknak készült személyre szabottan. Szentpéteri kifejtette: szentgyörgyi jelenléte felhívás a keringőre, azaz a klaszterek romániai hívei tevékeny részvételével szeretne megteremteni egy Kárpát-medencei rendszert, amely a kis- és középvállalkozások minőségi piaci megjelenését segíti elő.
Apokaliptikus jövőkép
Akár ötvenezerre is emelkedhet az elbocsátott alkalmazottak száma — jelentette ki a konferencián Ioan Cezar Corâci, a Romániai Gyáriparosok Szövetségének elnöke. Szerinte a kormány nem tett a munkahelyek megőrzése érdekében. A vállalkozói szféra ereje határához ért, s ha a kormány továbbra is megmarad a jelenlegi tetszhalott állapotban, várhatóan több mint százezer cég megy csődbe a következő fél évben. A szövetség legalább a meglevő kedvezmények megtartását várja a kormánytól: a kényszerszabadságolás lehetőségét, valamint a beruházásra visszafordított nyereség adómentességének biztosítását — miközben nem növelik tovább az adóterheket. Corâci szerint a jövő évi költségvetés tervezete irreális adatokra épül, hiszen az állami bevételek 18 százalékos növekedésével számol, miközben az áfa csak 5 százalékkal nőtt, a társadalombiztosítási befizetéseknek pedig nincs ahogy nőniük, ha az alkalmazottak száma folyamatosan csökken.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
