Diósi szerint idén nyáron már tapasztalható volt a késve törlesztett hitel tetőzése, a közalkalmazottakat érintő megszorító intézkedések következtében újabb hullám indult az év végére. De­cember amúgy is az eladósodás időszaka, hiszen az ünnepek során az emberek rendszerint anyagi erejükön felül vállalnak. A karácsonyi költekezéseket pedig várhatóan tavaszra heverik ki a háztartások, akkor kerülnek ismét olyan állapotba, amikor nem nő tovább a hitelkéslekedések mértéke.
Igaz-e az, hogy jövő márciusban tetőznek a hiteltörlesztési késedelmek? Mekko­ra hatással lesznek a közszférabeli megszorítások a hiteltörlesztésekre? Hogyan készülnek erre a bankok? Diósi László szerint jelenleg olyan 14—15 százalékra tehető a törlesztési hátralékban lévők kategóriája, ez a réteg már több mint három hónapja nem tudja fizetni a részleteit.
Diósi szerint a késlekedők hetven százaléka menthető. ,,Nagyon fontosnak tartom, hogy bank és ügyfél kommunikáljon egymással, közösen találjanak megoldást nehéz élethelyzetekre. Valakinek általában akkor csökken a jövedelme, ha elbocsátják, ilyen esetekre a bankok meglehetősen rugalmas megoldásokat nyújtanak manapság, hiszen céljuk és érdekük, hogy az ügyfél fizetőképes maradjon" — mondta Diósi a Transindex.ro hírportálnak. A válságidőszak tapasztalatai szerint a könnyített időszakok lejárta után az ügyfelek hetven százaléka normál menetrendben képes törleszteni részleteit. Áta­lakítják fogyasztási szokásaikat, lefaragják költségeiket, újra elhelyezkednek, esetleg eladják a drágább autót. Mivel a romániai alkalmazottak harminc százaléka a közszférában dolgozik, a bankok ügyfeleinek átlag harminc százaléka már július-augusztus folyamán elkezdte felkeresni a pénzintézeteket a fizetési könnyítések érde­kében.
A hazai bankintézetek többnyire megpróbálják el­kerülni, hogy a jelzálog eladására kerüljön sor. Min­denkinek az az érdeke, hogy az ügyfelek jelentős része újra törleszteni tudjon. ,,Em­lékezzünk csak az USA-ra — mondta Diósi —, ahol a tömeges fizetésképtelenség miatt elindított végrehajtások után összeomlott az ingatlanpiac, magával rántva az ingatlanalapú kötvényeket. A bankoknak is az az érdekük, hogy az ügyfelek megőrizzék az ingatlanjaikat és a fizetőképességüket. Ter­mé­szetesen a végső megoldás a végrehajtás, de igyekszünk ehhez minél később és minél kevesebb ügyfél esetében eljutni."
Nem állnak jobban a vállalati hitelek sem, átütemezési arányuk közel megegyezik a lakosságival. A csökkenő forgalmak csökkenő bevételeket eredményeznek, ilyenkor valamennyi vállalkozót egyedi esetként bírálják el, igyekeznek személyre szabott megoldásokat találni. Ha a cég életképes, mindenképpen megéri a banknak, hogy csökkentse a vállalkozás pénzügyi terheit, a kamatfizetéshez azonban ragaszkodnak a bankok. A vállalati hiteleknél egyébként valószínűleg túljutottunk már a mélyponton. Kirajzolódott egy olyan ügyfélkör, amely megerősödött, hiteleket tudna fölvenni, terjeszkedni képes, és tovább növekszik. Az elmúlt másfél évben az életképtelen cégek megszűntek, vagy a megszűnés határán állnak. Ugyanakkor nagyon sok vállalkozás megfelelő tulajdonosi és banki segítséggel talpra állt.