Egyházi méltóságokat fogadott Schmitt Pál
Határon túli magyar egyházi méltóságokat fogadott Schmitt Pál köztársasági elnök advent alkalmából tegnap Budapesten, a Sándor-palotában. ,,A mai magyaroknak talán minden korábbinál nagyobb szükségük van erős biztatásra, és ezt a biztatást a lelkipásztorok adhatják meg. Az önök személyén keresztül az emberek az örök értékekhez kötődnek, a biztos alapot keresik és kapják" — fogalmazott Schmitt Pál a díszebéd megkezdése előtt. Emlékeztetett: jó pár éve hagyomány, hogy ilyenkor a határokon túli magyarság egyházi vezetőit vendégül látja a magyar államfő. ,,Az invitálással is jelezve, hogy ez az összetartozás éppoly természetes és magyarázatra nem szoruló, amilyen egy asztalközösség. Egy asztal körül mindig egyértelmű az egymásra hangolódás" — mondta Schmitt Pál.

Szimbolikus per a Pinochet-diktatúra ellen
Megkezdődött tegnap Augusto Pinochet néhai chilei diktátor rendszerének történelmi és egyben jelképes pere a párizsi esküdtszéken. A Chilét 1973 és 1990 között irányító, több mint háromezer ember haláláért felelős katonai junta 14 tagjáról távollétükben ítélkeznek Franciaországban a diktatúra idején eltűnt négy francia állampolgár ügyében. A jelenleg már idős — 61 és 89 év közötti — 13 chilei és egy argentin állampolgárságú vádlottat törvénytelen letartóztatásokkal, fogva tartásokkal, emberrablásokkal vádolják, és súlyosbító körülményeknek tekintik az elkövetett kínzásokat és más embertelen cselekedeteket. E vádak alapján akár életfogytiglani börtönnel is sújthatók Pinochet egykori beosztottjai. A pert történelmi jelentősége miatt teljes egészében filmre rögzítik.

Újabb feszültség a két Korea között
Az észak-koreai hadsereg tüzérségi lövedékeket lőtt ki nyugati parti vizeire, amivel pánikot keltett a dél-koreai pénzpiacokon. A részvények és a von árfolyama gyorsan visszanyerte veszteségét, miután sajtójelentésekből kiderült, hogy csak hadgyakorlatot tartanak az északiak. Az észak-koreai tüzérség november 23-án mintegy száz ágyúlövést adott le egy dél-koreai szigetre, a Sárga-tengeren lévő Jonpjongra. Dél-Korea állítja, hogy csak viszonozta az ágyútüzet. A két ország kölcsönösen egymást vádolta az incidens kirobbantásával, és katonai csapással fenyegetőzött.

Kínában saját békedíjat hoztak létre
Kínában saját békedíjat hoztak létre, és először ma adják át, egy nappal azelőtt, hogy Oslóban megtartják a Nobel-békedíj átadási ceremóniáját. A Nobel-békedíjat idén Liu Hsziao-po kínai ellenzéki kapta, aki hazájában börtönben ül, és akinek a családtagjai sem utazhatnak a norvég fővárosba, hogy átvegyék helyette a díjat. Pekinget felháborította az 54 éves Liu kitüntetése, amit a Nyugat ellene irányuló manőverének minősített. Erre válaszul született meg az az ötlet, hogy Kína létrehozza saját, Konfuciuszról elnevezett békedíját. Mint a díjat odaítélő bizottság közölte, a Konfuciusz-díjat azért alapították, hogy a kínai nép békés szellemiségének közvetítője legyen. Első kitüntetettje Lien Csan, Tajvan korábbi alelnöke, a nacionalista Kuomintang párt tiszteletbeli elnöke lesz. Nyolc jelölt közül választották ki, akik között olyan neves személyiségek vannak, mint például Bill Gates amerikai milliárdos, Nelson Mandela volt dél-afrikai és Jimmy Carter volt amerikai elnök, Mahmud Abbasz palesztin elnök és a pancsen láma, a tibeti buddhista vallás második számú vezetője. Közülük néhányan már megkapták a Nobel-békedíjat, vagy jelölték őket erre az elismerésre.