Legyünk óvatos duhajok, és tekintsük úgy, hogy már majdnem van egy új oktatási törvényünk.
A liberális képviselők és szenátorok ugyanis tegnap visszavonták aláírásukat a törvénytervezet elleni bizalmatlansági indítványról, így a képviselőház elnökének értelmezésében az indítvány már nem létezik, következtetésképpen a tanügyi törvény elfogadottnak tekintett. Óvatosságunkat azért táplálja az a valószínű forgatókönyv, amely szerint a szocialisták az alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben.
A történet mindenképpen a végéhez közeledik, így lassan érdemes arccal a jövőnek fordulni. A törvény azonban csak keretet biztosít a fontos változtatásokhoz, és akkor ér majd valamit, ha tartalommal töltjük fel. És azért fontos a többes szám első személyben való fogalmazás, mert korántsem csak a tanárokra várnak feladatok, a paradigmaváltásnak a szülőkben is kötelezően meg kell történnie.
A jogszabály ugyanis olyan folyamatra nyit résnyi ablakot, amelynek kiteljesítése elvezethet a valóban közösségi célokat szolgáló, arra felkészítő intézményminta megteremtéséhez. Az iskolaalakításban, a döntéshozatalban való részvétel azonban nem puszta elhatározás kérdése sem a szülői közösség, sem pedig az önkormányzatok részéről. Egyrészt a jellegzetes, megrögzöttségekből táplálkozó közegellenállás miatt, ami az iskolavezetők többségében élő, ,,nekem kívülálló ne szóljon bele iskolai dolgokba" típusú álláspontban nyilvánul meg. Másrészt mi, szülők csak folyamatos önnevelő munka árán nőhetünk fel a feladathoz, hogy megfelelő informáltsággal, határozottsággal, ugyanakkor kompromisszumkészséggel tudjunk állást foglalni.
Ma még csak az anyagi hozzájárulást várják el tőlünk — több-kevesebb jogossággal. Mi tagadás, ennek a feladatnak is csak fogfájósan teszünk eleget, hiszen bőven él még a többségben az oktatás ingyenességének tévképzete. A közösségi áldozatvállalás nélkülözhetetlenségének tudatosításával párhuzamosan a döntéshozatalban való részvétel felelősségében is izmosodnia kell szülőnek és önkormányzatnak egyaránt. A cél: az intézményvezetésben valamennyi szereplő a maga eszközeinek és lehetőségeinek arányában vállaljon részt, de semmiképpen sem alá-, sem fölérendeltségi viszonyban. Ennek az egyensúlynak a megteremtése az előfeltétele a tényleges intézményi függetlenségnek, amely aztán az értékek szerinti tanárválasztásban, a minőségi oktatás számonkérhetőségében, az igazi iskola megteremtésében nyerheti el igazi értelmét.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
