KÖVETI-E A PUTYINI MODELLT BĂSESCU? A The Economist jósolta azt, hogy Traian Băsescu elnöki mandátuma lejárta után, akár az orosz exelnök, miniszterelnökként kívánja majd irányítani az országot, mert vélik mind külföldi, mind hazai politikai elemzők, Traian Băsescunak nem szándéka elhagyni a politika színpadát. Maga az államfő ellenben minap is az nyilatkozta a Hotnews-nek és az RFI-nek, hogy nem áll szándékában 2013 után a politikában maradni.
BOCNAK JELÖLTETNIE KELL MAGÁT. Bár az államfőnek nem minden tekintetben tetszik a Demokrata Liberális Párt eddigi tevékenysége és eredményei, úgy véli, jelenlegi vezetőjének, Emil Bocnak tavasszal ismét meg kell pályáznia az elnök funkciót, ugyanis megítélése szerint nincs alternatívája a pártnak. Hogy ehhez mit szólnak a hatalom megszerzéséért tülekedők, eddig nem derült ki. (Hotnews)
LASSÍTÁSSAL PRÓBÁLKOZNAK . A szociáldemokraták és a liberálisok a jövő évi költségvetési tervhez 9000 módosító javaslatot nyújtottak be. A hírek szerint minden egyes ellenzéki képviselő ki akar csikarni valamit saját választókörzete számára, de még valószínűbb, hogy a költségvetési terv elfogadását szeretnék kitolni a jövő esztendőre, hogy törvényes háttér hiányában a kormány kénytelen legyen az ideiglenes jelleggel ez év végéig 25 százalékkal megnyirbált fizetések visszaállítására. (Ziare. com)
FONTOSABB A DÉL. Változtak a romániai sztrádafejlesztési prioritások: a zömében magyarok lakta észak-erdélyi helyett most már a dél-romániai, Aradot Bukaresttel, illetve a bolgár határral összekötő autópályák építése a fontosabb. (Napi Gazdaság)
A MAGZAT ÉL. A diszkriminációellenes tanács a gyermeknevelési törvény elemzése után bejelentette, hogy hátrányosan megkülönböztetőnek tartja a kormány mindkét csomagját, s főként az annak életbeléptetésére vonatkozó, január elsejei időpontot. Mind a hazai, mind a nemzetközi törvények szerint a megfogant magzat él. Ezt a román kormánynak is figyelembe kell vennie, és kilenc hónappal kitolnia a jogszabály életbeléptetésének időpontját. (Antena 3)
A BAJ OKA AZ ALACSONY GDP. Keveset termel Románia, az unióban Bulgária előtt a legalacsonyabb az egy főre jutó nemzeti terméke. Az élmezőnyben — az átlagos uniós GDP-t 20—30 százalékkal meghaladók csoportjában — van Hollandia, Írország, Ausztria és Dánia, míg Svédország, Németország, Belgium, Finnország és az Egyesült Királyság 10—20 százalékkal áll az átlag felett. Az uniós átlagtól 10—30 százalékkal marad el Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Portugália és Málta, a 30—50 százalékkal elmaradók között Magyarország, Lengyelország és a három balti állam, Észtország, Litvánia, valamint Lettország található. Románia és Bulgária 50—60 százalékkal marad el az uniós államok átlagától, Románia csak 2 százalékponttal előzi meg Bulgáriát, vagyis 46 százalékot tudhat magáénak. (MTI)
