Dr. Kováts Lajost a székelyudvarhelyiek mellett a háromszékiek, különösen a kézdivásárhelyiek is saját halottjuknak tekinthetik. Ő volt ugyanis az a férfi, aki székelyudvarhelyi elűzetése után új állomáshelyén a nagyváradi múzeum főmuzeológusaként szülőföldjének kulturális eseményeit figyelve értesítette egykori tanítványait, Far­kas Árpádot és Magyari Lajost, hogy a váradi múzeum belső udvarán található az a Gábor Áron-emlékmű, amelyet a váradi hadapródiskola előtt Dálnoki Veress Lajos népes berecki küldöttség részvételével nagyszabású ünnepségen leplezett le. A bereckiek között voltak Gábor Áron egyenes ági leszármazottjai is. A háború után a biztosra vehető szoborrombolás elől a múzeum belső udvarára menekített szoborkompozíciónak a 60-as évek végéig a felhalmozódott hulladék, gumiabroncsok, fahasábok a melléig értek, a székelység egyenes tartású legendás hősének a szemétkupacból csak a felsőteste emelkedett ki. Az emlékmű hazamentéséért tanítványai közbenjárását kérte. Dr. Kováts Lajos emlékműmentő leveléhez a nyomaték kedvéért titokban készített fotót is csatolt.
Kalandos volt az a történet is, amint az emlékmű Kézdi­vásárhely főterére került.
Nagyvarjasi Oláh Sándor realista fogantatású alkotását 1971. szeptember 8-án Király Károly részvételével lepleztük le. Az­óta az emlékmű a felső-háromszékiek zarándokhelye. Az idei március 15-i ünnepségen Gábor Áron egyetlen ránk maradt ágyúja végleg a sepsi­szent­györgyi Székely Nemzeti Mú­zeumba költözött.
Dr. Kováts Lajos a 90-es években feleségével együtt Erdélybe, Háromszékre érkezett, hogy szobormentési kezdeményezésének eredményét a helyszíneken is megismerhesse. Ez az út élete legnagyobb elégtételei közé tartozott.
Az emlékmű kalandos története az ő hányattatott életéhez hasonlatos volt. Székelyudvar­helyről a kommunista diktatúra politikai rendőrsége űzette el — a Secu­ritate üzelmeire, per­előkészítéseire jellem­ző módon fegy­vert rejtettek el a gimnázium biológialaborjának egyik szekrénye alá —, nagyváradi száműzetése helyén is megmaradt annak, aki volt: karakán, az övéinek nemzettudat-építésben használni akaró és ezért cselekvő férfinak. 1978-ban áttelepedett Fehér­gyar­matra.
Hamvai két helyen pihennek: a szatmárcsekei csónakfejfás református temetőben Kölcsey Ferenc síremléke mögött és a székelyudvarhelyi református temetőben az érszalacsi Kováts család sírboltjában.
Emlékét egy harmadik helyen, Kézdivásárhelyen is őrizzük, ahol ezután a Gábor Áron-szobor mellé elhelyezett virágözönből egy csokor az üldöztetések elől az öröklét szabadságába távozott férfit illet meg.