Karácsony arra emlékeztet, hogy rátaláltak az útra, illetve megtalálták Jézust a születésekor hozzá igyekvők. Ezáltal Isten rátalált az emberre, s karácsony üzenetéből következik, hogy az emberek rátalálhatnak igazi önmagukra, egymásra és Istenre. Nagyon fontos, hogy az egyház és a nemzet magára találjon, tisztában legyen önmagával, hogy teljes emberi életet élhessen — hangsúlyozta. Bölcskei Gusztáv ,rámutatva arra, hogy az ünnepet nem lehet megvásárolni, mert annak lényege nem az üzletekben található. A karácsony lényege az, hogy ,,Isten fia gyermekké lett, hogy te tökéletes felnőtté lehess, bepólyálták, hogy te szabad lehess a halál kötelékétől" — idézte Ambrus, a Kr. u. IV. századi milánói püspök szavait. A református püspök megjegyezte: a gazdasági válság miatt egyre több embernek van szüksége segítségre a hétköznapokban, szeretetszolgálatuk a vilmányi pedagógusoknak is osztott élelmiszert. A debreceni Nagytemplomban a csomagosztásoknál szembetűnő volt, hogy már a lecsúszóban lévő emberek is sorba álltak, ami jelzi az elszegényedést — tette hozzá. Véleménye szerint az egyháznak hallatnia kell a hangját az embereket hátrányosan érintő állami intézkedések esetén, például akkor, amikor a kistelepülések iskoláit bezárják, vagy amikor a kettős állampolgárságból fakadó hátrányokkal riogatják a társadalmat.
Bölcskei Gusztáv úgy fogalmazott: minél hamarabb rendezni kell a ,,biznisz­egyházak" kérdését, és noha erre tett ígéretet az egyházügyi államtitkárság, nem látják ezen a téren az eredményeket. A helyzet tisztázása azonban indokolt az egyházi intézményrendszer fenntartásának stabilitása érdekében, és azért is, hogy ne lehessen egy egyház nevével visszaélni — indokolta a kérdés rendezésének szükségességét.
Az egységes Magyar Református Egy­ház jeles eseményeként említette, hogy november 16-án emléktáblát avattak a zsú­folásig megtelt gyulafehérvári székesegyházban a református Bethlen Gá­bor erdélyi fejedelem tiszteletére. Ő az a történelmi személyiség volt, aki megőrizte Erdély relatív függetlenségét, támogatta a katolikus Káldi György bibliafordítását, ő fordíttatta le először román nyelvre a Szent­írást, és megtiltotta, hogy zsidó származású embereknek megkülönböztető jelet kelljen hordaniuk a ruhájukon — ismertette a püspök. Történelmi jelentőségűnek mondta, hogy a generális konvent a legújabb kori történelmük során először tanácskozott a határon túl, Révkomáromban, ami ,,nagyon jótékony hatással volt az ottani feszült magyar—szlovák viszonyra is", jövőre pedig a tervek szerint ez a plénum Temesváron ülésezik. Szeretethíd nevű programjuk önkéntes ifjúsági munkája szintén átível a határokon — említette meg a zsinat lelkészi elnöke.

Üzenet a bizalomról
Karácsony ünnepének üzenete a megtestesült bizalomról szól, arról, hogy az emberek is megelőlegezzék egymásnak a bizalmat. Ha valamire szükség van ebben az országban, akkor az éppen ez — mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evan­gélikus Egyház elnök-püspöke az MTI-nek adott karácsonyi interjújában. Elen­gedhetetlenül szükséges a bizalom ahhoz, hogy elfogadja a magyar társadalom: a másik ember nem azért adatott, hogy ,,bosszantson vagy leszorítson minket az útról, hanem azért, hogy megtanuljunk együtt közlekedni az élet országútján" — fogalmazott. Gáncs Péter azt mondta: a karácsonyi örömüzenet középpontjában az a bizalmi gesztus áll, amellyel Isten emberré lett Jézus Krisztusban, s ezzel vállalta az ember sorsát a bölcsőtől a koporsóig. A kereszténység a többi világvallástól eltérően ugyanis azt hirdeti, hogy Isten jött el a Földre, és nem azt várja híveitől, hogy ,,kapaszkodjanak fel hozzá" — magyarázta. Az evangélikus püspök kiemelte: a magyar társadalom, illetve az azt alkotó nemzedékek és családok széttöredezettek. Ezért aktuális karácsony evangéliuma, hogy ,,újra Isten családjának tagjai vagyunk", hiszen Jézusban Isten fia jött el egy földi családba. A benne való hit pedig erőt ad és esélyt teremt közösségeink újraépítésére.
Az egyház erejét meghaladó feladatnak nevezte a kitelepített, ennélfogva evangélikus lakosságuktól megfosztott egykori sváb falvak templomainak fenntartását Tolna megyében. A megoldásában egyrészt állami segítségre, másrészt európai uniós pályázatokra számítanak, mivel a vallási turizmus kiépítésével részben meg lehetne menteni ezeket az épületeket. Gáncs Péter elmondta, hogy 2013 nyarára tervezik Sepsiszentgyör­gyön az első erdélyi Szélrózsa Fesztivált, amelyet az erdélyi evangélikus egyházzal összefogva szeretnének megrendezni, hagyományteremtő célzattal.