Az EU állam- és kormányfői 2009 júniusában kérték fel az Európai Bizottságot (EB), hogy az év végéig dolgozza ki egy Duna-régiós stratégia részleteit. Az Európai Parlament képviselői idén januárban foglaltak állást arról, hogy uniós keretek között jöjjön létre a Duna menti országok együttműködése, a Duna-stratégia. A kezdeményezést december 8-án mutatta be az EB, a remények szerint áprilisra juthatnak konszenzusra a tagállamok, így júniusban az Európai Tanács (ET) elé kerülhet a terv.
A makrorégiós stratégia a balti stratégia után a második hasonló uniós kezdeményezés lesz. Nyolc uniós tagállamot (Németország, Ausztria, Magyarország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia) és hat EU-n kívüli országot (Horvátország, Szerbia, Bosz­nia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova) érint. A makrorégióban élő mintegy 115 millió embert az unió tervei szerint azért érinti kedvezően, mert gyorsabbá válik a közúti és a vasúti közlekedés, javulnak a vízi közlekedés lehetőségei, olcsóbbá válik az energia a jobb hozzáférhetőség és az alternatív energia­források révén, továbbá a hatékonyabb együttműködés következtében fejlődik a gazdaság, az oktatás és a kutatás.
A tervezők kezdettől hangsúlyozták: nem jöhet létre új intézmény, nem alkothatnak új szabályozást az EU-joganyagában, és nem teremthetnek ehhez új pénzforrást. A szakértők eltérően ítélik meg, hogy ezek a tiltások mennyiben jelentenek hátrányt, illetve fenntartha­tók-e hosszú távon.
Négy pillérre épül a stratégiában vázolt részletes cselekvési terv: az első a Duna-régió összekapcsolása a többi régióval, a második a környezet védelme, a harmadik pillér a jólét megteremtése, a negyedik pedig a Duna-régió megerősítése.
A dokumentum 2020-ra előírja a dunai teherforgalom húszszázalékos növelését és a Fekete-tengeri ökoszisztémák visszaállását az 1960-as szintre. Konkrét cél az is, hogy a régió minden uniós állampolgárának szélessávú és nagy sebességű internet-hozzáférést kell biztosítani 2013-ra.
A tervezet felhívja a figyelmet a folyami hajóflották korszerűsítésére, továbbá sürgeti két új folyami híd építését Romá­nia és Bulgária között. Szerepel az elképzelések között a Duna-régió népszerűsítése idegenforgalmi célállomásként, közös kutatóközpontok létrehozása, valamint a roma közösség életfeltételeinek javítása is.
Barsiné Pataky Etelka, a stratégiáért felelős magyar kormánybiztos októberben elmondta, hogy Magyarország a Duna-stratégia két témakörében (a vízminőség védelmében és megőrzésében, valamint a környezeti katasztrófák — árvíz, aszály — kivédésében) kíván koordináló szerepet betölteni.
A Duna-stratégiában az egyik legfontosabb szempont a közlekedési helyzet javítása, de ez nem szoríthatja háttérbe a kezdeményezés többi célját — mondta korábban Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár. Barsiné Pataky Etelka azt hangsúlyozta, hogy a Duna-régió közlekedésében egybeesnek nemzeti, makrorégiós és európai érdekek, és egyértelművé vált, hogy Magyarország­nak tranzitországként nagyon komoly a szerepe.
A kormánybiztos szerint Magyar­országnak rendkívül fontos a Duna-stratégia, látványosan erősíti a közép-kelet-európai együttműködést, és azt a szimbolikus üzenetet közvetíti, hogy egymásra vagyunk utalva. A vizek szennyezettsége, a természeti katasztrófák olyan problémák, amelyekre az országoknak közösen kell megoldást találniuk — tette hozzá.
Mint mondta, Magyarország az ,,élhető Duna mente" kialakítására törekszik, ahol nagy szerephez jutnak az ökológiai és a kulturális értékek, a turisztikai elképzelések, de a vízminőség védelme, az aszály és az árvíz elleni védekezés is fontos. Nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő infrastruktúra kiépítésére, az észak-déli irányú összeköttetésekre, a kutatásfejlesztésre és a megújuló energiaforrások használatára.
Jürgen Dieringer, a budapesti And­rássy Egyetem professzora korábban felidézte, hogy 2006-ban, amikor először merült fel a stratégia ötlete, sok kritikát kapott. Németországban például úgy látták, csak újabb pénzforrást jelent majd, amelyet osztogatni lehet. Magyar­országon és Romániában pedig azt tették szóvá, a németek azért hozakodtak elő a Duna-stratégiával, mert már nem tudják hova exportálni a termékeiket, biztosan csak nekik kedvez majd a terv. A kezdeti fenntartások ellenére mára úgy tűnik, kiegyensúlyozott stratégiáról van szó — vélekedett.
Környezetvédők ugyanakkor a kockázatokra is figyelmeztetnek. A Természet­védelmi Világalap decemberi közleményében aggodalmának adott hangot, hogy a gazdasági érdekek kerekedhetnek felül, és háttérbe szorulnak a természetvédelmi fejezetek. A hajózás fejleszté­sével összefüggésben megjegyezték: a mélységi és szélességi korlátozások megszüntetése jelentős beavatkozás, amely az ökológiai egyensúly megbomlásával járhat.