Érvényes a bértörvény és a költségvetés
Alkotmányosnak nyilvánította tegnap az egységes bérezési törvényt és a jövő évi állami költségvetési törvényt az alkotmánybíróság, és Traian Băsescu rögtön alá is írta e jogszabályokat, gyakorlatilag érvényesek. A társadalombiztosítási törvény és bankhitelekre vonatkozó kormányrendelet is átment az utolsó rostán.
A költségvetési törvényt a liberális képviselők támadták meg, több kifogást is emelve. Az első az időszűke: az alkotmány szerint a következő évi tervezetet október 15-ig kell elkészíteni, idén azonban december 6-án nyújtották be a parlamenthez, és nem volt idő alapos megvitatására, ezáltal tehát korlátozták a törvényhozás előjogait és a választók akaratát. Megszegték az alaptörvényt azzal is, hogy a pénzügyi forrásokat nem minden esetben jelölték meg, vagy nem létező törvényekre alapozták: a közalkalmazottak bérezési törvénye, az egységes nyugdíjazási törvény, a tanügyi törvény és a költségvetési-pénzügyi mutatószámok felső határértékeit jóváhagyó törvény a költségvetés elfogadásakor különböző stádiumban volt. Ez nem minden: a beadvány aláírói szerint a jövő évi költségvetés sérti az alkotmány alapelveit: az egészséghez, a méltó életszínvonalhoz való jogot, a gyermekek és fiatalok védelmét is. A taláros testület alaptalannak minősítette a felsorolt érveket, és ugyanúgy visszautasította a kormány által felelősségvállalással elfogadott egységes bérezési törvény miatt benyújtott óvást is.
Az oktatási törvényről jövőben
Január 4-re halasztotta az alkotmánybíróság tegnap az ellenzék és a szenátus elnöke által megfogalmazott, tanügyi törvénnyel kapcsolatos kifogások elemzését. Ez már a második halasztás, december 23-án mára tűzött ki magának döntési határidőt a taláros testület. Az ellenzéki képviselők a törvény több cikkelye ellen is alkotmányossági kifogást emeltek, legtöbb felvetés a kisebbségek nyelvén történő oktatásra, az egyetemi autonómiára, a rektorok összeférhetetlenségére, a magán és felekezeti oktatási intézmények vagyonára vonatkozik, az aláírók szerint ugyanis államosítást vezetne be. A szenátus elnöke, Mircea Geoană által benyújtott kifogás szerint a jogszabály elfogadásának procedúrája sem volt alkotmányos, hiszen a tervezetet az állandó bürók november 30-án visszaküldték a kormánynak, a parlament plénuma (ennek hatalmon levő többsége) azonban december 14-én úgy határozott, hogy felelősségvállalással elfogadottnak tekinti a törvényt.
Drága a pénzügy
Legalább kétezer alkalmazottól válik meg jövő évben a pénzügyminsztérium. Gheorghe Ialomiţianu tárcavezető nyilatkozata szerint a minisztériumnak, az adóhivatalnak alárendelt intézményekben több mint 32 000-en dolgoznak, és legalább húsz százalékuknak távozniuk kell. ,,Csökkentenünk kell a bürokráciát" — mondotta. Korábban mintegy hatezer hivatalnokot ítélt fölöslegesnek az ágazatban, de pontos számokat csak az átszervezés után ígért. Ezen most dolgoznak, a tervek szerint márciusban már megfelelően karcsúsított intézményeink lesznek. Személyzetleépítés elsősorban azoknál az egységeknél lesz, amelyeknek indokolatlanul nagyok a működési költségei, de egyelőre csak annyit tudni, hogy az adó- és pénzügyi hivatal (ANAF) átveszi az országos vámhatóság és a pénzügyőrség feladatait, ezeket felszámolják, és az ANAF alárendeltségébe tartozó, jogi személyiség nélküli alosztályokká alakítják, amelyeket egy-egy alelnök irányít majd. Ialomiţianu emlékeztetett, hogy az állami szférában tizenöt százalékkal emelik a fizetéseket.
A katonai nyugdíjak sérthetetlenek
A 3000 lejnél kisebb katonai nyugdíjakat Traian Băsescu közbenjárására nem csökkentik. Az államelnök Gabriel Oprea honvédelmi miniszterrel és a kormányfővel tárgyalt, és Emil Boc számításokkal igazolta, hogy sikerült megvédeniük ezt a réteget. Băsescu tegnap részt vett a vezérkar új főnökének beiktatásán, és egyebek mellett azt nyilatkozta: nagyon fontos, hogy a hadsereg úgy érezze, tagjaival sem bántak igazságtalanabbul, mint más társadalmi rétegekkel. A teljes szolgálati idővel rendelkező katonák besorolhatóak lesznek ebbe a kategóriába, és a 3000 lejnél kisebb nyugdíjakat nem érinti az újraszámolás. Az államfő a honvédelmi tárca tulajdonában levő területek ,,pragmatikus felhasználásának" is örül: szerinte az üresen álló területek egy részét az a veszély fenyegette, hogy elvesznek az ingatlanbővítések miatt, de ,,elégtétellel látta", hogy nem adták oda őket, és ahol lakást építenek, ott a hadsereg is megkapja a maga részét.
