Orbán védelmére kelt a Rzeczpospolita
A viták középpontjába került Orbán Viktor magyar kormányfő védelmére kelt a Rzeczpospolita lengyel konzervatív napilap, mely szerint ,,Orbán meg akarja változtatni Magyarországot, és ebben konzervatív eszmék vezérlik. Új alkotmányt akar adni országának, és abban Magyarország keresztény örökségének, valamint az emberi élet értékének a tiszteletét írnák elő."
A lengyel lap felhívta a figyelmet arra, hogy hasonló lépéseket tesz José Luis Zapatero, Spanyolország szocialista kormányfője, aki úgy véli, a választók támogatása feljogosítja arra, hogy erkölcsi forradalmat hajtson végre. A Rzeczpospolita szerint ,,Európa Spanyolország belügyének tekinti a Zapatero által követett politikát, míg a nyugati baloldalt sokkos állapotba hozta Orbán konzervatív forradalma." Orbánnak nem szabad elfelejtenie, hogy Európa — még ha igazságtalanul is — a jobboldalnak még jobban a körmére néz — zárul a lengyel napilap cikke.
Az államtól is kaphatnak kártérítést
A vörösiszap-katasztrófa károsultjai a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ellen indított kártérítési perekkel párhuzamosan az államtól is kaphatnak kártérítést — közölte Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Az állam a károkozó helyett megelőlegezi a kártérítést, amit később jogi úton visszakövetel. A vagyoni károk esetén a károsult a támogatási szerződésben a kifizetett összeghatárig átruházza az államra a kártérítési igényt, de az e feletti igény esetén a cég tovább perelhető. A nem vagyoni károknál — például haláleset, sérülés — nincs összeghatár, ,,a Mal bármeddig perelhető" — fogalmazott a szóvivő.
Eladják a vörösiszapos földeket
Lezárult az egyeztetés a vörösiszappal szennyezett mezőgazdasági termőterületek tulajdonosaival, az eddigi adatok szerint 99-en ajánlották fel termőföldjüket az államnak — közölte Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottja. A Mal Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt és 1017 hektárnyi termőföldet öntött el.
Szerbia már nem akarja Koszovót
Belgrád készen áll rugalmas párbeszéd folytatására Koszovóval. Szerbia nem törekszik arra, hogy visszaállítsa az 1999 előtti politikai helyzetet Koszovóban, ennek nincs realitása — nyilatkozta Boris Tadic. A szerb államfő nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy mikor kerül sor a szeptember óta esedékes szerb—koszovói tárgyalásokra. Azt azonban megjegyezte, hogy az Európa Tanács jelentése a koszovói szervkereskedelemről — amelynek élén a kilencvenes években állítólag a mai koszovói kormányfő állt — megnehezíti a december 12-i választások utáni kormányalakítást Pristinában.
Meggyilkolták a pandzsábi kormányzót
Meggyilkolták tegnap Iszlámábádban Szalman Taszírt, Pandzsáb pakisztáni tartomány kormányzóját, a kormányzó Pakisztáni Néppárt egyik vezető politikusát. Taszírt saját testőre lőtte agyon. Szalman Taszír több országos jelentőségű kérdésben is hallatta a hangját, a közelmúltban például elítélte az istenkáromlást büntető, sok vitát kiváltó pakisztáni törvényt, mely szerint a legsúlyosabb büntetés róható ki arra, aki tiszteletlenül nyilatkozik Mohamed prófétáról, a mohamedán vallásról. A biztonsági szolgálat egy névtelenül nyilatkozó tisztje szerint ez okozta a politikus halálát is. Gyilkosa a kihallgatáson azt mondta, büszke, mert megölt egy istenkáromlót.
Irán feltárja atomtitkát
Irán meghívta Oroszország, Kína, az Európai Unió és a Teheránnal szövetséges arab államok, valamint a fejlődő országok képviselőit, hogy keressék fel nukleáris létesítményeit. Ali Asgar Szoltaníje, a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél akkreditált iráni nagykövet a január 15—16-i hétvégét javasolta az iráni látogatás időpontjaként. Számos ország gyanúja szerint Teherán atomfegyver létrehozásán dolgozik polgári célúnak mondott nukleáris programjának leple alatt. A nemzetközi közösség fő követelése ezért az, hogy Irán állítsa le urándúsító programját, ezt azonban Irán mindeddig kategorikusan elutasította.