A Családtörvénykönyv módosítására vonatkozó jogszabály legfontosabb előírása az, hogy a házastársak megegyezésén alapuló válása megtörténhet az anyakönyvvezetők és a közjegyzők előtt is. Ez egy nagyon leegyszerűsített, peren kívüli eljárás, amelynek alkalmazására a törvény két feltételt ír elő:
— a házastársak el akarnak válni,
— a házastársaknak nincs kiskorú közös vagy kiskorú örökbefogadott gyermekük.
A házastársak több lehetőség közül választhatják meg a peren kívüli eljárás lebonyolítóját, ugyanis ez lehet:
— a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető
— az utolsó közös lakhelyük szerinti anyakönyvvezető
— a házasságkötés helye szerint illetékes közjegyző
— az utolsó közös lakhelyük szerint illetékes közjegyző.
A megkeresett anyakönyvvezető vagy közjegyző, tudomásul véve a házastársak közös akaratán alapuló válási szándékát, a törvény előírása szerint válóbizonyítványt állít ki. Ez az eljárás nem alkalmazható akkor, ha valamelyik házastárs gondnokság alá helyezett személy (este pus sub interdicţie). A közös válási szándékot tartalmazó kérést a válófeleknek együtt kell letenniük a házasságkötésük vagy az utolsó közös lakhelyük szerinti polgármesteri hivatalnál, illetve a házasságkötés vagy utolsó közös lakhelyük szerint illetékes, általuk választott közjegyzőnél. A megkeresett hatóság, illetve a választott közjegyző iktatja a kérelmet, és harmincnapos határidőt ad a feleknek szándékuk átgondolására.
A harmincnapos határidő letelte után az anyakönyvvezetőnek, illetve a közjegyzőnek a házastársak válási szándékáról meg kell győződnie, és meg kell vizsgálnia, hogy akaratukat szabadon nyilvánították ki. Ha mindez megtörtént, köteles kiállítani a válást kimondó bizonylatot. A bizonylat nem tartalmazhat megjegyzést a válófelek vétkességéről.
A volt házastársak közös akaratuk alapján a válás után is megtarthatják a házasságuk alatt viselt nevüket, vagy ismét felvehetik a házasság előttit. Ennek a kérelemnek a megoldását is bele kell foglalni a válóbizonylatba. Ha ebben a kérdésben a felek nem tudnak megegyezni, az anyakönyvvezető, illetve a közjegyző a válókérelmüket elutasítja, és a válásra, valamint a válás utáni névhasználatra a peres utat ajánlja. Hasonló a megoldás akkor is, ha a felek más, a válásból eredő kérdésben nem tudnak megegyezni.
A törvény a válásnak a házassági anyakönyvben történő bejegyzéséről is rendelkezik. Ha a kérelmet a házasságkötés helye szerinti illetékes polgármesteri hivatalban tették le, az anyakönyvvezető a válóbizonylatot bejegyzi a házassági anyakönyvbe. A többi esetben a megkeresett polgármesteri hivatalnak, illetve közjegyzőnek a válóbizonylatot mielőbb el kell küldenie ahhoz az anyakönyvi hivatalhoz, ahol a házasságot kötötték.
A törvény azt is szabályozza, hogy a közigazgatási hatóság vagy a közjegyző elutasíthatja a felek válókérelmét, ha megállapítja, hogy hiányzik az egyezményes válás valamelyik feltétele. A visszautasító határozat jogerős, de ha a házastársak mégis válni akarnak, ezt bírósági úton megtehetik.
A házasság attól a naptól számít felbontottnak, amikor a közjegyző vagy az anyakönyvvezető a válóbizonylatot kiállította.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a házasság továbbra is felbontható peres úton, amely az általános szabály a válásra vonatkozó jogrendben. A peren kívüli eljárás újnak és rendhagyónak számít, az itt leírtak pedig csak erre vonatkoznak.

Balogh Klára jogtanácsos