Rövid távon nagyon megszenvednék a közép-kelet-európai tagjelöltek az euróövezet felbomlását, ám hosszabb távlatban a következmények nem lennének feltétlenül olyan rosszak, mint ahogy első pillantásra tűnik. Sőt, a valutaunió szétesése előbb-utóbb akár kedvező fejleménynek is bizonyulhatna a keleti EU-térség számára.
A Capital Economics vezető londoni pénzügyi tanácsadó cég szakelemzői szerint az euróövezet felbomlása ugyan nem küszöbön álló veszély, de három-öt éves távlatban egy vagy több ország is távozhat a valutaunióból. A ház szerint egy ilyen fejleménynek nagy és azonnali negatív hatása lenne a felzárkózó Európára: a térség piacairól megindulna a tőkemenekítés a biztonságos eszközökbe, ami a helyi fizetőeszközök, részvények és kötvények meredek gyengüléséhez, bankválságokhoz, recesszióhoz vezetne. Hosszú távon azonban az euróövezet szétesése erőteljesebb növekedést eredményezne Nyugat-Európában, aminek már kedvező hatásai lennének a kelet-európai gazdaságokra is.
A ház szakértői szerint téves az a még mindig széles körű feltételezés, hogy az euróövezeti tagság garantáltan a felzárkózó európai térség gazdasági felvirágzásához vezet. Az eurótagság kelet-európai előnyeit "könnyű túlbecsülni": nem egyértelmű az sem, hogy a valutauniós tagság automatikusan csökkenti a tagállamok hitelfelvételi költségeit. Csehországban például mind a hosszú, mind a rövid távú kamatok már most alacsonyabbak, mint a legtöbb euróövezeti országban — hangsúlyozzák elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői. Mindent egybevetve, középtávon egyelőre a saját valuta megőrzése kínálja a felzárkózó Európának a legjobb utat a prosperitás felé.
Az elemzés szerzői kiemelik, hogy az euróövezet esetleges felbomlásának kelet-európai hatása végső soron a szétesés formájától függne, más szóval "nem mindegy, hogy melyik ország távozik először".
A Capital Economics szakértői szerint a feltörekvő Európa érdekeit az szolgálná, ha valamelyik erősebb gazdaság — például Németország — lépne ki, és a gyengébb tagállamok őriznék meg az eurót. Ennek két előnye lenne: az euró egy ilyen forgatókönyv esetén szinte bizonyosan gyengülne, csökkentve az elmúlt évtized során euróban felhalmozódott kelet-európai adósságok helyi valutában mért értékét, másrészt az "új D-Mark", vagyis az euró helyébe lépő német fizetőeszköz feltételezhetően erősödne, serkentve a német importnövekedést, ami húzóerőt adna a keleti exportőröknek.
A BNP Paribas bankcsoport londoni elemző és befektetési részlegének szakelemzői a héten ismertetett új európai feltörekvő piaci előrejelzésükben közölték: jelenleg a 2019—2024-es idősávra valószínűsítik Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését. Nemrégiben a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési elemzői szintén azt közölték, hogy új prognózisuk szerint Magyarország legkorábban 2019-ben csatlakozhat az euróövezethez, valószínűleg Lengyelországgal együtt, a cseh euró pedig akár a 2020-as évekig is késhet. Mindkét ház citybeli szakértői az általuk várt késedelem fő okai között említették a közép-kelet-európai országcsoport eurólelkesedésének csökkenését, és azt, hogy érzékelhető a gyors euróövezeti bővítés készségének hanyatlása az uniós hatóságok részéről is az egyes tagországokat sújtó adósságválságok nyomán.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
