A Capital Economics vezetÅ‘ londoni pénzügyi tanácsadó cég szakelemzÅ‘i szerint az euróövezet felbomlása ugyan nem küszöbön álló veszély, de három-öt éves távlatban egy vagy több ország is távozhat a valutaunióból. A ház szerint egy ilyen fejleménynek nagy és azonnali negatív hatása lenne a felzárkózó Európára: a térség piacairól megindulna a tÅ‘kemenekítés a biztonságos eszközökbe, ami a helyi fizetÅ‘eszközök, részvények és kötvények meredek gyengüléséhez, bankválságokhoz, recesszióhoz vezetne. Hosszú távon azonban az euróövezet szétesése erÅ‘teljesebb növekedést eredményezne Nyugat-Európá­ban, aminek már kedvezÅ‘ hatásai lennének a kelet-európai gazdaságokra is.
A ház szakértÅ‘i szerint téves az a még mindig széles körű feltételezés, hogy az euróövezeti tagság garantáltan a felzárkózó európai térség gazdasági felvirágzásához vezet. Az eurótagság kelet-európai elÅ‘nyeit "könnyű túlbecsülni": nem egyértelmű az sem, hogy a valutauniós tagság automatikusan csökkenti a tagállamok hitelfelvételi költségeit. Cseh­országban például mind a hosszú, mind a rövid távú kamatok már most alacsonyabbak, mint a legtöbb euróövezeti országban — hangsúlyozzák elemzésükben a Capital Economics londoni szakértÅ‘i. Mindent egybevetve, középtávon egyelÅ‘re a saját valuta megÅ‘rzése kínálja a felzárkózó Európának a legjobb utat a prosperitás felé.
Az elemzés szerzői kiemelik, hogy az euróövezet esetleges felbomlásának kelet-európai hatása végső soron a szétesés formájától függne, más szóval "nem mindegy, hogy melyik ország távozik először".
A Capital Economics szakértÅ‘i szerint a feltörekvÅ‘ Európa érdekeit az szolgálná, ha valamelyik erÅ‘sebb gazdaság — például Németország — lépne ki, és a gyengébb tagállamok Å‘riznék meg az eurót. Ennek két elÅ‘nye lenne: az euró egy ilyen forgatókönyv esetén szinte bizonyosan gyengülne, csökkentve az elmúlt évtized során euróban felhalmozódott kelet-európai adósságok helyi valutában mért értékét, másrészt az "új D-Mark", vagyis az euró helyébe lépÅ‘ német fizetÅ‘eszköz feltételezhetÅ‘en erÅ‘södne, serkentve a német importnövekedést, ami húzóerÅ‘t adna a keleti exportÅ‘röknek.
A BNP Paribas bankcsoport londoni elemzÅ‘ és befektetési részlegének szakelemzÅ‘i a héten ismertetett új európai feltörekvÅ‘ piaci elÅ‘rejelzésükben közölték: jelenleg a 2019—2024-es idÅ‘sávra valószínűsítik Magyar­ország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését. Nem­régiben a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési elemzÅ‘i szintén azt közölték, hogy új prognózisuk szerint Magyarország legkorábban 2019-ben csatlakozhat az euróövezethez, valószínűleg Lengyelországgal együtt, a cseh euró pedig akár a 2020-as évekig is késhet. Mindkét ház citybeli szakértÅ‘i az általuk várt késedelem fÅ‘ okai között említették a közép-kelet-európai országcsoport eurólelkesedésének csökkenését, és azt, hogy érzékelhetÅ‘ a gyors euróövezeti bÅ‘vítés készségének hanyatlása az uniós hatóságok részérÅ‘l is az egyes tagországokat sújtó adósságválságok nyomán.