Január első napjaiban jelent meg a Hivatalos Közlönyben az agrárkamarákról szóló 283-as törvény, amelyet az államfő azonnal kihirdetett. Többszöri halogatás után úgy tűnik, hogy a rég beígért agrárkamarai rendszer nálunk is kialakul.
Gazdatüntetés Sepsiszentgyörgyön — szükség van az érdekképviseletre
Archív felvétel
Az agrárkamarák rendszere az unió régebbi tagországaiban — Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Nagy-Britanniában — immár régi gyakorlat, és a jelek szerint eredményes. A szabályok szerint ezekben az országokban minden agrártermelőnek valamelyik agrárkamara tagjának kell lennie. A kötelező jelleg a tagdíjra is vonatkozik, ez azonban korántsem nagy összeg, de ellenében a tagság számos előnyt élvez: a kamara alkalmazott szakemberei segítenek pályázatokat készíteni, kitölteni a kérvényeket a területalapú támogatásra, szaktanácsadást nyújtanak, képviselik a gazdák érdekeit a kereskedelmi bankokkal való kapcsolatban.
Átalakítás hazai módra
Nálunk a kamararendszer bevezetését már néhány leköszönt szakminiszter is elindította, kezdeményezője Dacian Cioloş, a mostani uniós mezőgazdasági biztos. A Boc-kormány a 2009-es év utolsó napjaiban adott ki határozatot a megyei agrárkamarák létrehozásáról. Az 1609-es számot viselő határozat szerint a megyei szaktanácsadó hivatalok megyei agrárkamarákká alakultak. A most kihirdetett törvény további gyökeres változásokat hoz. Célként a vidék versenyképességét, a mezőgazdasági területek és erdők minőségi javítását, a környezetbarát és fenntartható termesztési technológiák bevezetését, általában a vidéki élet minőségének javítását határozza meg. A jogszabály meghatározása szerint az agrárkamarák nonprofit, közhasznú és jogi személyiséggel bíró intézmények, amelyek a mezőgazdasági ágazatokban a termelők érdekeit védik és képviselik, hozzájárulnak a mezőgazdaság minden területén a terméseredmények növeléséhez. Ez a rendszer ugyanakkor a decentralizációt is szolgálja azáltal, hogy helyi hálózattal rendelkező, önállóan működő országos intézményrendszert hoz létre, amely a helyi adottságok figyelembevételével alakítja országos agrárpolitikáját. A törvény engedélyezi, hogy a kamarák kereskedelmi társaságokat alapítsanak.
Négyszintű rendszer
Lesznek kistérségi, megyei és regionális kamarák, amelyek munkáját az országos kamara koordinálja. Egyelőre nem tudni, hány kistérségi iroda létrehozását támogatják, ez a mezőgazdasági területek nagyságától, a gazdák számától, az állatlétszámtól függ, és minderről a törvény alkalmazási szabályzata rendelkezik majd. Előzetes információink szerint egy kistérségi agrárkamarához 4—5 község termelői tartoznak majd.
Az országos kamara megalakítása érdekében hamarosan huszonegy tagú kezdeményezőbizottságot hoznak létre, amelynek feladata lesz az első választások megszervezése. Az országos bizottság kezdeményezi a héttagú megyei kezdeményezőbizottságok megalakítását, ebbe kötelezően egy-egy tagot a mezőgazdasági igazgatóság, az erdészeti hivatal, a közigazgatási minisztérium, a kifizetési ügynökség küld, három tag pedig a szakmai érdekvédelmi szervezeteket képviseli. A kezdeményezőbizottságok a választások lejárta után megszűnnek.
Választójoggal rendelkezik minden román állampolgár, aki mezőgazdasági tevékenységet folytat, szerepel a kifizetési ügynökség nyilvántartásában, vagy tagja valamely érdekvédelmi egyesületnek, szakszervezetnek. A kilenctagú kistérségi agrárkamara tanácsának megválasztása a községekben zajlik, a részvételhez szükséges egy ajánlólevél, amelyet legkevesebb 50 támogató termelő írt alá. A jelölést ezenkívül szakmai egyesület, szakszervezet, közbirtokosság, az állatorvosok szakmai szervezete is támogathatja. A tanács háromtagú állandó bizottságot választ. A kistérségi kamaraelnökök automatikusan tagjai lesznek a megyei agrárkamara tanácsának, de ott nem tölthetnek be tisztséget az állandó tanácsban, amely egyébként kilenc tagból áll: egy elnök, négy alelnök, titkár és három tag. Az elnök alkalmazott lesz, és legkevesebb ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű személy jelölhető e tisztségre. Ő vezeti a kamara szakapparátusát. A szakembereket a megyei agrárkamara alkalmazza, a törvény értelmében a kistérségi kamaráknál legkevesebb három, a megyei kamaránál pedig legtöbb hét szakember lehet.
A regionális agrárkamarák tanácsának összetételében a hozzá tartozó megyei kamarák kilenctagú állandó bizottsága szerepel, ezek megválasztják a 9—11 tagból álló állandó tanácsot. Ennek elnöke tagja lesz az országos agrárkamarai tanácsnak. A választásokat négy hónap alatt kell lebonyolítani.
Az agrárkamarák törvény szabta feladatköréről, jogairól, a fenntartási és működési költségek fedezésének módjáról stb. a következő lapszámokban tájékoztatjuk olvasóinkat.
