— Polgármester úr, tavaly év elején azt mondta, nem ígér sokat, de azt a keveset, amit eltökélt, szeretné maradéktalanul megvalósítani. Tervei közt szerepelt a kultúrház tetejének javítása, az óvoda fűtésének megoldása, illetve külső javítása, a mezei utak karbantartása és egy park kialakítása. Mit sikerült mindebből megvalósítani?
— A kultúrház tetejét nem tudtuk még megjavítani, de továbbra is prioritásként kezeljük. Gondot okozott, hogy csak szeptemberben nyilvánították B minősítésű műemlékké, ezért nem tudtunk pályázni támogatásért. Ide sok pénz kell, hiszen nem lehet részletekben, éveken keresztül felújítani. Ahogy kitakartuk a tetőt, azt el is kell teljesen végeznünk. Ilyen hatalmas beruházást pedig egymagunk nem vállalhattunk. Segítséget ígértek a kulturális minisztériumtól, a megyei tanács is támogat tíz-húszezer lejjel, így megmenekülhet az enyészettől értékes ingatlanunk. Az óvoda fűtésrendszerének kiépítése a kormány által kiutalt pénzek visszavonása miatt megkésett kicsit, de még ebben a hónapban befejezzük. Már attól tartottunk, hogy a testvértelepülésünktől, Alsónémeditől kapott félmillió forint mellé nem tudjuk kitenni részünket. A pénzt csak decemberre tudtuk kigazdálkodni, s ekkor fogtunk neki a munkának. A mezei utakat folyamatosan gondoztuk, rendszeresen gyaluztuk, így egyre könnyebben megközelíthetőek erdeink. A park létesítésére letett pályázatunk sorsáról hivatalos értesítést nem kaptam még, de úgy tudom, kedvezően bírálták el.
— Említette, hogy a kormány sok pénzt vett vissza, takarékoskodniuk kellett, hogy átvészeljék az évet. Milyen pénzügyi évet zártak?
Bihari Edömér: Jövedelmünk 2 509 533 lejt, kiadásaink 2 474 337 lejt tettek ki, azaz a forgóalapba 35 196 lejt utalhattunk. Nehéz volt elérnünk, hogy pozitív mérleggel zárhassuk az évet, áldozatokat is kellett hoznunk. Ezek közül a legnagyobb: hosszabb időn keresztül éjszakánként csak néhány óráig működött a közvilágítás. Többen is szóvá tették, hogy hajnalban sötétségben kell közlekedniük, ám mindezt kis programváltoztatással orvosolni tudtuk. A 7-es kormányhatározaton keresztül finanszírozott középajtai víztározó és -kezelőállomás felállítására négyszázezer lej érkezett, ebből nemcsak a frissen elvégzett munkát, hanem régebbi adósságunkat is ki tudtuk fizetni a vállalkozónak. Idénre maradt a csaprendszer és a vízórák beszerzése, azaz ha megkapjuk az utolsó, közel ötvenezer lejes részletet, a hálózat használható lesz.
— Az apácai híd áldatlan állapota évek óta súlyos gondja Nagyajtának, sőt, egész Erdővidéknek, hiszen kapu Brassó és Segesvár felé. Van remény a híd teljes újjáépítésére?
— Elkészült a műszaki terv, s ha sikerül pénzt szerezni, akár holnap is kezdődhet a munka. Tavaly ősszel azt ígérték, idén megteremtik a lehetőséget, hogy hozzálássunk a híd újjáépítéséhez. Bízom benne, hogy erre mihamarabb sor kerül, hiszen Tamás Sándor elnök úrral jó viszonyt ápolunk, s eddig bármit megígért, tartotta is szavát.
— Idénre mit terveznek?
— Legjelentősebb tervünk, hogy a szennyvízcsatorna megvalósíthatósági tanulmánya után elkészítsük a kivitelezési tervet is. Kis költségvetésünknek ez jelentős kiadást fog jelenteni, megközelítőleg egymilliárd régi lejbe kerül. A Nagyajta írásos említésének nyolcszázadik évfordulójára tervezett ünnepély lesz a legfontosabb kulturális rendezvény. Emellett több jelentős évfordulót is ünneplünk: kétszáz éve született Kriza János, százharminc esztendős a Gazdag Miklós Polgári Daloskör, az unitárius templom Erdélyben egyedülálló kőszószéke nemrég ,,töltötte" a háromszáz esztendőt. Tervezzük, hogy a kultúrotthon felvegye a Kossuth-díjjal kétszer is kitüntetett Bihari József színművész nevét, és személyéhez köthető tárgyi emlékekből kiállítást szervezünk. Dezső Miklós és Szentpáli Ida festőművész alkotásaiból is tárlatot rendezünk, fényképekkel és képeslapokkal pedig a régi falu világát idézzük fel. Remélem, július 11—17. közt az elszármazottak közül sokan ha­zajönnek az ünnepi rendezvényekre.